Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-02-01 / 1. szám
munkamegosztás. Ennek eredményeként megsokszorozódik a Duna jelentősége. A jövőben az a terület lesz gazdaságilag versenyképesebb, amelyik korszerűbb vízi úttal rendelkezik, amely alkalmas a nagy tömegű és olcsó áruszállításra, elősegítve ezzel az érintett országok termelési szerkezetének előnyös változását, gazdasági növekedésének gyorsulását. A szabályozott Duna komplex hasznosítása ugyanakkor előtérbe helyezi az energiatermelést, az ipari-mezőgazdasági és lakossági vízigények biztonságos kielégítését és az idegenforgalom fejlődését. Mindezek csak nagyszabású munkálatokkal alapozhatok meg. Valamennyi ország foglalkozik vízlépcsőrendszerek létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a folyó komplex hasznosításából származó előnyök kiaknázását. Óriási jelentősége lesz az épülő Duna—Majna—Rajna-csatorna 80-as évek elejére tervezett üzembe helyezésének. Ezzel öszszekapcsolódik majd a Duna és a Rajna vízrendszere, és létrejön a közvetlen vízi úti kapcsolat Nyugat-, Közép- és Kelet- Európa legfontosabb ipari területei között. A 3500 km-es víziútrendszer, amelynek földrajzi középpontja hazánk fővárosa, gerincévé válik az egységes európai víziúthálózatnak, és lehetővé teszi további összeköttetések kialakítását, többek között a Duna—Elba—Odera- és a Duna—Tiszacsatorna gazdaságos megvalósítását. Tisztelt Ünneplő Közönség! A Duna fejlesztése jelentősen hozzájárul valamennyi partján fekvő állam társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. A fejlesztés azonban csak úgy valósítható meg, ha azt nemzetközi összefogással koordináltan hajtjuk végre. Jelképezze ez az állandó kiállítás is a népek barátságát és együttműködését. Ma még mindezt csak nagyon szerény keretek és az adott lehetőségek között tudjuk bemutatni, de az a célunk, hogy ezzel megteremtsük egy nemzetközi Duna-múzeum létrehozásának feltételeit. Befejezésül szeretném megköszönni elsősorban az MTA hajózási albizottságának kezdeményezését, mindazoknak a szervezeteknek erkölcsi és anyagi támogatását, akik lehetővé tették a kiállítás létrehozását és nem utolsósorban a közvetlen szervezők és alkotók lelkes, odaadó, eredményes munkáját. Az állandó Duna-kiállítást fővárosunk ezen gyönyörű pontján azzal a kívánsággal nyitom meg, hogy a kiállítás látogatói — hazaiak és külföldiek egyaránt — minél nagyobb számban ismerjék meg közös történelmi f oly ónk múltját, jelenét, nagyszerű jövőjét és mélyítsék el ezzel is a partjain élő népek barátságát. Ис sft * A kiállítást szemlélő látogatót a szakmai tanulságok mellett hatalmába keríti a folyó csodálatos szépségeinek varázsa is. Ez természetes, hiszen a Dunát — fekete-erdei forrásától a Fekete-tengerig változatos tájak kísérik. Büszke bércek, magasba nyúló hegyek, szelíd lankák, végeláthatatlan síkságok váltakozva kísérik a sokarcú folyó útját. Az eleinte sebes sodrású hegyi patak már német földön folyóvá dagad és hátán sok-sok hajót ringat. Ausztriában, a hegyek országában, Schlögennél siklóként kígyózik tovább, Wachauban pedig olyan szeszélyes kanyarokat fut be, mintha játékos kedvében itt ébredne rá saját erejére. A méltóságteljes folyam medre, amint a Kisalföldre lép, egyre szélesbedik és partjait szelíd erdők szegélyezik. Hazánk legszebb folyóvölgye, a Dunakanyar már az érett korú folyam gazdag ajándéka, csodálatos alkotása. A szép vonalú folyóívet itt változatos hegyvonulatok kísérik és ezért könynyen érthető, hogy a Dunakanyar tájképi varázslata az embert már az első látásra hatalmába keríti. Lenyűgöző látvány az, ami itt elénk tárul: a nagy ívben kígyózó szép vonalú Dunát változatos hegyvonulatok kísérik és ezért itt az ember a folyót és a hegyet elválaszthatatlan egységben érzékeli. A folyó a Dunakanyar hatvan kilométer hosszú szép völgyében szakaszonként más és más arcát mutatja. Ahogy a Duna gazdagodik a Garam és az Ipoly folyók víztömegével, újra kamaszosan szilaj, rakoncátlan lesz és a dömösi ívben nagy eséssel mély örvényeket kavar. A folyó a visegrádi vár alatt ismét megnyugszik, szélesebb medret választ, hogy néhány kilométerrel távolabb két ágra szakadva közrefogja saját szülöttét, a Szentendrei-szigetet. Itt délnek, majd később keletnek fordulva méltóságteljesen hömpölyög tovább és gazdagon ajándékozza meg szépségével a mellette elterülő magyar, jugoszláv, román, bolgár tájakat, sok örömet okozva a partjain kikapcsolódást, felüdülést kereső embernek. Nem véletlenül ihlette meg a folyó varázsa Dimitar Pantelev bolgár költőt — mint ahogy számos, más költőt is —, aki „A Duna balladája” c. versében a következőket írja: A Dunán álom a tavasz, a Dunánál a tavasz ének. Fehér tajtékot vet vizének sodra a zöld füzek között. Örök és ifjonti futással jön a rónákról sebesen. Jön gazdag, pompás áradással, hogy földünk termékeny legyen. Partjai mentén kasza pendül, hangja a vizen fut tova. Juhászok furulyája zeng, sír. Álomba ejtő muzsika. A Duna gondos apaként gondot visel minden fiára, viszi bőséges halfogásra halászok vitorlásait... Dr. László Ferenc az OVH főosztályvezetője 22
