Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
Д Vili. anyagmozgatási konferencia tanulságai щш^^т a vízügy szemszögéből 1974. október hó 9—12-e között rendezte meg a METE'SZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottsága a Tudományos Akadémián 29 előadásból álló konferenciáját. Az anyagmozgató gépek beszerzésének lényeges bázisa a hazai gépipar, amely az ipari dolgozók Уз-át foglalkoztatja. Az elmúlt 20 évben termelését 8-szorosára emelte. Az 5. ötéves tervidőszakban a gépipar termelését — változatlan létszám mellett — 35—45%-kal, míg exportját ezt is meghaladó ütemben emeli. Gazdasági fejlődésünk kulcskérdése a termelési hatékonyság növelése, mert 1975 után a munkaképes korú népesség várhatóan csökken. A számítások szerint 1990-re a népgazdaság összes munkaidő-alapja dr. Öllé Lajos szerint maximálisan annyi lesz, mint ma. Az ötödik 5 éves terv előzetes számításai szerint 5,5—6,0%-os évi nemzeti jövedelememelkedést alig növekvő, sőt sok helyen csökkenő létszámmal kell elérni. Összehasonlításul szolgál, hogy az anyagmozgatást és a szállítást végzők aránya az NDK-ban 5,5 százalék, míg hazánk iparában 14,4%, a szállítás gépesítettsége az NDK-ban 43,5%, míg hazánkban 29,5%. A gépiparban nálunk viszonylag kevés a rendelkezésre álló gép, de az adatok szerint ez sincsen kellően kihasználva. Érdekes felmérés lenne a vízügyön belül az egyes vállalatoknál, az igazgatóságoknál és az ÁBKSZ-nél is a gépek kihasználtságát megvizsgálni. A rendelkezésre álló gépi technika megítélésében az anyagmozgatásnál nem hagyható figyelmen kívül a külföldi piacokról beszerezhető gépek és berendezések sem, mert ez a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőség, amivel e téren is élnünk kell. Figyelemre méltó a hazai konténergyártás fejlődése. Amíg 1970-ben 3 690 db-ot gyártottak, addig 1973-ban 15 529 db-ot. Az ÁBKSZ több konténert alkalmazott már eddig is és a vízügyi igazgatóságok területén a konténerek szélesebb körű alkalmazását érdemes lenne a raktározásnál és a szállításnál vizsgálat tárgyává tenni. A motoros emelő-szállító targoncák hazai termelése csökkent, de a KGST import emelkedett. A hazai forgó-rakodó gépek gyártása az elmúlt években növekedett. Említésre méltó, hogy emelő-szállító berendezéseket nemcsak a gépipari vállalatok gyártanak, hanem az ipar számos területén állítanak elő ilyen típusú gépeket. A gépek gyártása tekintetében ezáltal nem alakult ki megfelelő hazai koncentráció és specializálás. Az igények kielégítésére a gépipari vállalatok nem mindig készültek fel megfelelő választékkal, vagy ha van megfelelő gyártmányválaszték, nem minden esetben részesítik a hazai vásárlókat előnyben. Az anyagmozgató gépeket előállító 165 ipari vállalat közül csupán 105 volt gépipari. Dr. Iván A. Pál szerint: ha 1970 és 2000 között a nemzeti jövedelem évi 5%-os növekedése mellett az anyagmozgatás volumene évi 3,5%-kal nő, úgy 30 év alatt a mozgatandó súly közel megháromszorozódik. A népgazdaságban a segédmunkaerő létszáma 2000-re 53%-ra csökken, ha az 1970. évi létszám 100%. Ebben az összeállításban a vízgazdálkodás segédmunkáslétszáma 2000-ra 84%-ra csökken, évi átlagban 43 fő csökkenését jelenti. Dr. Iván A. Pál az anyagmozgatók jelenlegi számát 900 000 főre becsüli, de ez az ún. rejtett anyagmozgatókkal együtt 1—1,1 millió főre megy fel. A vízügyet közelről érinti a mezőgazdasági üzemekben a szállítandó termékek és anyagok mennyisége, ami évente közel 200 millió tonna. Az ipari termékeknek a mezőgazdasági termelésben való felhasználása és a mezőgazdasági átlagtermések emelkedése miatt a szállítandó menynyiség évente 2,5—3%-kal növekszik. Tehát a mozgatandó súly 10 év alatt a jelenleginek kb. 130%-a lesz. Az anyagmozgatás műszaki színvonalának növelése a mezőgazdaságban is igen szükséges. Ebben a népgazdasági ágban jelentős kényszerítő erőként hat a munkaerő létszámcsökkenése. Amíg a munkaerőlétszám a népgazdaság öszszességében az 1970. évit 100%-nak véve 1973- ban 101,6% volt, addig a mezőgazdaságban az 1970. évit 100%-nak véve 1973-ban 93,8%-ra csökkent. Dr. Ivanics András szerint a mezőgazdaságban 1980-ig az arány az összes dolgozóinak 20%-a alá száll, országosan. Magyarország összes dolgozóinak 1970- ben a 26,4%-a, 1971- ben a 25,7%-a, 1972- ben a 25,0%-a, 1973- ban a 24,3%-a dolgozott a mezőgazdaságban. A dolgozók létszámának nagymértékű csökkenése és a szállítandó súly emelkedése mellett még egy kedvezőtlen körülménnyel számolhatunk, nevezetesen azzal, hogy az anyagmozgatás a mezőgazdaságban munkaidejük több mint 1/:5-át köti le és gépi műszakidejük több mint 50%-át szállításra fordítják. A mezőgazdasági anyagmozgatás költségeinek mindössze 1%-os csökkentése közel 100 millió Ft költségmegtakarítást eredményezne országosan. 111
