Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
A vízügyet rendkívüli mértékben érinti a mezőgazdaságban bekövetkező munkaerőhelyzet alakulása. Az öntöző és lecsapoló csatornák, a töltések és a műtárgyak fenntartása, árvízvédelemnél a segéd- és közerő kérdése, a kaszálás, a véderdők fenntartási munkái, a rőzsemennyiség biztosítása mind olyan problémák, amelyeket a vízügynél is csak fokozott gépesítéssel oldhatunk meg. Ennek előfeltétele, hogy a gépeknek alkalmasnak kell lenni a munka kifogástalan elvégzésére, de a vízépítési műtárgyakat pl. a töltéskoronát és a rézsűt úgy kell kiépíteni, hogy azon a gépek esős időben is járhassanak és dolgozhassanak. Gondolok itt arra, hogy a töltéskorona bogárhátú kialakítását biztosítsuk. Amennyiben nincs megfelelően hordképes felső réteg, úgy azt tömörítéssel kellően szilárdítsák, és koptatóréteg biztosítsa nedves időben a biztonságos, csúszásmentes közlekedést. A töltés felülről történő beázását és egyben a portalanítást kation-bitumen emulzió kilocsolásával tovább javíthatjuk. A töltésrézsű lapos hajlása a gépi kaszálást teszi lehetővé. Az árvíz idején a szállítás volumenének csökkentésére is van elképzelés és kísérlet. Nevezetesen a homokzsákterhelés helyett a helyszínen a vízzel tölthető műanyagtömlőkkel az eddigi szállítási mennyiség 99%-át tudjuk megtakarítani, nem is beszélve az időbeni megtakarításról. A vízi szállítás is jelenthet munkaerő-megtakarítást, ha megfelelő átrakodási helyekről és berendezésekről egyrészt a vízügyön belül, de továbbmenőleg, a mezőgazdaság és az ipar részére is a transversális Duna—Tisza-csatorna vízi út kiépítésével gondoskodunk, ami a nemzetközi tranzitforgalmat is javíthatja. Az ötödik 5 éves terv időszakában növekedni fog a vízépítőipari szállítási és anyagmozgatási igény, a Csongrádi Tisza III. és a dunai vízlépcsők építésével. Az építő- és építőanyagipari szállításigény fejlődését dr. Burger Béla az „Anyagmozgatás gazdasági hatékonysága” előadás keretében az alábbi számokkal jellemezte: Építőanyag 1970 1975 1980 millió tonnában 140,2 172,1 225,0— 236,5 Fejlődés 100 % 122,8% 160,4— 168,6% A szállítási többszörösök figyelembevételével az anyagszállítási igény millió tonnában 185,3 224,9 294,4— 305,0 Fejlődés 100 % 121,4% 157,3— 164,6% Szállítási teljesítményigény 1970 1975 1980 millió árutonna km-ben 5993,8 7031,7 9088,5—! 3906,5 Fejlődés 100 % 117,5% 151,6— 165,6" „ A szállítási feladatok megoszlása %-ban 1970 1975 1980 vasút 15,0% 14,5% 13,7— 14,3% közút 80,3% 80,6% 80,3— 78,6% vízi úton szállítás 4,7% 4,9% 6,0— 7,0% Árutonna km-ben vasút 73,2% 70,5% 66,3— 63,3% közút 22,8% 24,3% 24,4— 23,2% vízi út 4,0% 5,2% 9,2— 10,5% A vízi úton szállítható építőanyagok volumene 1970 1975 1980 millió tonnában kő 0,6 0,7 2,5— 3,0 kavics mill. m:!-ban 4,7 5,9 8,0— 10,0 cement — 0,1 1,0— 1,0 Átszámítva miiló t-ra összesen: 8,6 10,8 17,1— 21,0 Fejlődés 100 % 125,6% 198,8— 244,3% Dr. Burger Béla szerint a Dunából, hosszabb távon és gazdaságosan kitermelhető kavics menynyiségének évenkénti felső határa 10 millió m3. A szállítási teljesítmények vizsgálata a mezőgazdaságban dr. Görög Imre a traktoros és a tehergépkocsis szállítás vizsgálatánál az alábbi átlagos sebességet állapított meg: Traktor 13,5 km/óra, tehergépkocsi 28,3 km/óra Super Zetor 15,7 km, 55,2 Ft/műszakóra MTZ 11,8 km, 51,8 Ft/műszakóra D 4—К 9,2 km, 124,8 Ft/műszakóra Különböző útviszonyok között az átlagsebességek így alakulnak: Kiépített utakon Földutakon Terepen A Csepel D 450 tehergépkocsi műszakórája 70,1 Ft, még az IFA tehergépkocsié 73,1 Ft volt. A szállítóeszközök sebességét a terhelés, a traktorok esetében 9,3%-kal, a tehergépkocsiknál mindössze 3,2%-kal csökkentette. Az anyagmozgatási konferenciát két év múlva nemzetközi síkon kívánják megrendezni. Ezen a vízügy problémáit célszerű lenne — jelentőségének megfelelően — előadni, sőt a külföldi eredmények vizsgálata alapján sajátos problémáinkat vita tárgyává tenni. А VIII. anyagmozgatási konferencia anyaga a VIZDOK könyvtárában az érdeklődők rendelkezésére áll. Kontur György OVH—ÁBKSZ műszaki tanácsadó Felhasznált anyag: dr. Öllé Lajos, Az anyagmozgatók létszámának statisztikai felmérésénél követett módszerek, eredmények, problémák. Dr. Iván A. Pál: Az anyagmozgatás és a munkaerőhelyzet. Dr. Ivanics András: Az anyagmozgatás személyi problémái a termelőszövetkezetekben. Dr. Burger Béla: A műszaki fejlesztés fő irányai az építő- és építőanyagipar szállítási hátterének fejlesztésére. Dr. Görög Imre: Szállítási teljesítmények vizsgálata a mezőgazdaságban. traktor 18,4 km/óra 11,6 km/óra 8,4 km/óra tehergépkocsi 34,3 km/óra 17,1 km/óra 16,0 km/óra 112
