Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-06-01 / 3. szám

Előre gyártóit vasbeton útpályaelemek alkalmazásának jelentősége az építési, vízügyi és mezőgazdasági szállítási feladatoknál A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat a kö­zelmúltban — világszint-beszámoló jelleggel — tanulmányt készített a világ számos országában sikerrel alkalmazott vasbeton útpályaelemek fő­városi — illetve hazai — sokoldalú felhasználá­sának lehetőségéről. A tanulmány fő célja: a vasbeton útpályaele­mek felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a la­kótelepi parkolók, illetve a lakótelepi utak és egyéb térburkolatok vonatkozásában az építés gyorsítása és az „építési biztonság” növelése cél­jából. Emellett a tanulmány ismerteti az egyéb felhasználási lehetőségeket, például közműsávok feletti burkolatkénti felhasználás stb. vonatkozás­ban. Ugyancsak ismerteti az alkalmazás szem­pontjából döntően fontos szervezési — kulcs — kérdéseket, amelyek a vasbeton útpályaelemek széles körű hazai alkalmazásához alapvetően szükségesek. A tanulmány külön fejezetben foglalkozik az elemek gépi elhelyezésével és felszedésével. A tanulmányterv készítése során a konzultá­ciókban több — e tárgykörben érdekelt — orszá­gos nagy vállalat részt vett. Lényeges a Beton- és Vasbetonipari Művek állásfoglalása, ugyanis a BVM a megfelelő feltételek biztosítása esetén az elemek nagyüzemi gyártását, továbbá forgalma­zását — tárolását és kölcsönzését, esetleg gépi fektetését, felszedését — elvállalná, nemcsak a fővárosban, hanem kellő érdeklődés esetén vidé­ken is, az építőipari bázistelepek hálózatának fo­lyamatban levő kialakítása szerint. Mindez az építőipar számos ágazata, a vízügyi szolgálat,, a mezőgazdasági nagyüzemek szem­pontjából több vonatkozásban jelentős. Az emlí­tett sokirányú külföldi, főleg az NDK, csehszlo­kiai stb. tapasztalat szerint ugyanis az útpálya­elemekből épített út, illetve térburkolat messze­menően beváltotta a hozzáfűzött reményeket az építőipar számos ágazatában, mivel az időjárástól független szállítást biztosítanak. Például a Po­zsony—Brünn—Prága autópályánál anyagnyerő helyek bekötő útjainál, a terelő útszakaszoknál, de még a brünni motel belső térburkolatainál is, az előre gyártott vasbeton útpályaelemeket — szinte kizárólagos jelleggel — gazdaságosan al­kalmazzák. Hasonló nagymértékű és eredményes felhasz­nálás tapasztalható a Vág felső szakaszán Liptó­­mária—Besenyőfalva mellett létesülő völgyzáró­­gát-rendszer építési munkáinál is, ahol nagy ten­gelynyomású óriás dömperek körülbelül 60 km/ó sebességgel közlekednek előre gyártott útpálya­­elemekből készített nagy kiterjedésű úthálózaton. Külföldön beigazolódott, hogy á célszerűen meg­tervezett és beépített elemek kiválóan alkalmasak a rossz, illetve átázott talajú helyeken — az idő­járástól függetlenül — a nagymértékű forgalom lebonyolítására, a nagy tengelysúlyú járművek számára is. Mindez az építésiparosítás fejleszté­sét elősegíti. A gazdaságos alkalmazás néhány feltétele: le­gyen igény a nagy tömegű beépítésre, az igénye­ket jó szervezéssel, viszonylag kis költség ellené­ben, gyorsan, jó minőséggel elégítsék ki. Számítani lehet arra, hogy hazánkban is cél­szerűen használjuk e burkolattípust. Ennek révén ugyanis a járművek meghibáso­dásának valószínűsége és ezáltal az üzemeltetési és javítási költsége jelentősen csökkenhet az adott munkahelyen, ezért mind az építési tevé­kenység, mind az árvédekezés, mind a mezőgaz­daság nagy forgalmú munkahelyein — telepein — az utóbbi évek gyakori kedvezőtlen időjárása ese­tén is célszerűen alkalmazhatók a forgalom biz­tonságos fenntartásához, illetve a forgalom se­bességének növelésére. Lényeges, hogy a többszöri felhasználás után a részben megrongálódó elemek az építőipar, illetve a mezőgazdaság alacsonyabb igénybevételű útjai­hoz, valamint térburkolataihoz még többszörösen felhasználhatók, vagy eladhatók. Ezáltal az ele­mek felhasználásának költségei — esetleg jelen­tősen — csökkenthetők. Figyelemre méltó, hogy a kedvező külföldi ta­pasztalatok után a Dalmandi Állami Gazadaság a 2,00X3,00X0,12 m-es elemtípusból, kb. 1 km-es szakasz építését 1974-ben megkezdte. Molnár István 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom