Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-06-01 / 3. szám

megváltoznak, a vízszintszabályozási politika ugyanaz maradhat, mivel a súlyok, tehát a havi károk arányai nem változnak, de lényegesen növekedhet az optimális vízszintszabályozás! politikához tartozó várható mini­mális kár nagysága. Ebből az következhet, hogy távlat­ban esetleg további vízszintszabályozási műveket érde­mes figyelembe venni és a megnövekedett lehetséges ká­rok miatt célszerű esetleg költségesebb megoldásokban is gondolkozni. Mindezekre a műszaki beavatkozásokra a gazdasági és társadalmi hatások vizsgálatával előzete­sen, javaslatot lehet adni. Ennek a szemléletnek a kiala­kításához igyekszik ez a tanulmány hozzájárulni. Dr. Bogárdi István Irodalom 1. A Velencei-tó, BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Kutatási beszámoló. Budapest, 1973. 2. Dr. Bogárdi István, Kőris Kálmán és Dr. Nagy Bé­la: A Velencei-tó vízszintszabályozási modellje. Vízügyi Számítástechnikai Ankét. Szentendre, 1974. augusztus. 3. Baranyi S.: A Velencei-tó hidrológiai jellemzői. Ta­nulmányok és kutatási eredmények. 41. szám VITUKI. Budapest, 1973. 4. Velencei-tavi Intéző Bizottság Titkársága: Velencei tájegység fejlődése számokban. Agárd, 1970. A Dimamenti Hőerőmű II. bővítésének hűtővíz-ellátása Előzmény Az ország villamos energia igénye átlag évi 9%-kal emelkedik. Szüksé­ges, hogy az 1965-ben 2000 MW tel­jesítőképességű erőműrendszerünk 1980-ra elérje a 9000 MW-ot. Ezért az első kiépítésben 625 MW-os Duna­­menti Hőerőmű 860 MW-os II., majd a 430 MW-os III. bővítése van folya­matban. A hűtővíz A Dunából kb. 1,3 km hosszú, mélyvezetésű, földmedrű, a lebegő hordalék kiülepítését is biztosító hi­degvíz előcsatornán és úszó, acélszer­kezetű uszadékfogó rácson át érke­zik az ülepített dunavíz a vízkivételi műhöz. A DH névleges hűtővízigénye az 1915 MW teljesítőképességűre való teljes kiépítés után 75 mJ/mp szűrt dunavíz, melyet az I., II. és III. sz. vízkivételi mű biztosit. A II. sz. vízkivételi mű szállító­­képessége teljes üzemben Q = 36,6 m:l/mp. A szivattyúház és a szivattyúk A szivattyúház vasbeton süllyesztő­szekrény alépítményű, felépítmény nélküli, 4 egymástól független szá­­razaknás műtárgy. Ebbe kerül be­építésre 3 üzemi és 1 tartalék hűtő­vízszivattyú, függőleges tengelyű, aszinkron motoros hajtás. A GANZ-MAVAG által gyártott MJO 1800 típusú szivattyú feladata Q,i = 9,15 m3/mp névleges állandó vízszállítás Hm = 10,2—15,7 m mano­­metrikus emelőmagasság mellett. A szivattyúk a Duna legkisebb vízál­lása esetén is ráfolyásos üzeműek. A szivattyúkat 1—1 FVBZ 357/20 típusú, a GANZ VILLAMOSSÁGI GYÁR függőleges tengelyű, aszink­ron, szabadtéri beépítésű, teljesen zártan kialakított villamos motorja hajtja. A beömlőcsatornák első szakasza 2 részre osztott, ide kerülnek a szívó­nyílásokat elzáró betéttáblák és a váltórendszerű, 30 x 30 mm lyukbő­­ségű előszűrőrácsok. A tulajdonképpeni szűrés 5 mm szemcsehatárig a szivattyúkkal blokk­­szerűen sorbakapcsolt, zárt, üzem közben folyamatosan visszaöblíthető, 2000 mm csonkméretű, Q = 6—15 m:!/mp teljesítményű, GANZ­­MÁVAG „Mátrai-féle” 4 db dobszű­rővel történik. A dobszűrőház A dobszűrőház a szivattyúházhoz csatlakozó, síkalapozású, zárt vasbe­ton műtárgy, eltolható tetőfödém­mel. A szűrőüzemen kívül magában foglalja az azt kiszolgáló öblítő és szennyvízeltávolító segédüzemi gép­házat, a szellőzőgépházat és a hő­központot. A szivattyúház, dobszűrőház és a csatlakozó szerelőtér kiszolgálását egy 16,0 m fesztávolságú, 32,8 Mp teherbírású kétkonzolos bakdaru látja el, az I. és II. vízkivételi mű közös darupályájáról. A vízkivételi műből 2 x NÁ 2600-as, részben szabadban vezetett acél, részben terepszint alatti acélbetétes vasbeton nyomócsövön jut el a hűtő­víz az erőmű főépületéhez. A melegvizet föld alatti vasbeton gravitációs csatornarendszer vezeti egy szinttartó bukóművön keresztül a Benta patak völgyébe és a hideg­víz előcsatorna torkolata alatt a be­fogadó Dunába. A II. szivattyúház 27,1 x 15,4 m alapterületű, 15,7 m magas, 6300 lm3 térfogatú vasbeton süllyesztőszekré­nyét, mely a 4 szárazaknát foglalja magában, légnyomásos alapozással tervezték és vitelezték kj. A vágóéi alatti papucsok vasbeton szerkezetűek voltak, tekintettel a műtárgy nagy önsúlyára. Üj süllyesztési eljárás A szekrénysüllyesztés indítása, a vasbeton papucsok légkalapáccsal való elbontása helyett, a Bányászati Kutató Intézet Robbantástechnoló­giai Osztálya által kísérletekkel ki­fejlesztett robbantásos technológiá­val történt. A robbantást a vasbeton papucsok robbantófurataiba helye­zett töltetekkel végezték. Ezzel a módszerrel a szekrény elbillenési lehetőségét a minimumra lehetett csökkenteni, a nehéz és veszélyes fi­zikai munkát ki lehetett küszöbölni. A süllyesztőszekrényre épült a szivattyúház 28,55 x 15,00 m alapte­rületű, 5,85 m magas, 2500 lm3 tér­fogatú, egylégterű kezelő-szerelő gépterme, amely közös légterű a dobszűrőházzal. A Dunamenti Hőerőmű II. vízki­vételi mű — szivattyúház és dob­szűrőház — térfogata 14 600 lm3, építési költsége a gépészeti, villamos berendezések, valamint az előcsa­torna és a nyomócsövek műtárgyai nélkül 30,8 millió Ft. A fajlagos épí­tési költség 2110 Ft lm3. Az adott szűk helyen, kedvezőtlen altalaj viszonyok és felvonulási le­hetőségeken kívül is számos problé­ma adódott. Ezeknek gyors és gaz­daságos megoldása csak a kivitelező, beruházó és tervező vállalatok szo­ros, bürokráciamentes együttműkö­désével volt lehetséges, tekintettel a rövid, alig 2 éves építési időre. A DH II. hűtővíz-ellátás beruházó vállalata az ERBE, generáltervezője az ERŐTERV, szerkezettervezője Liszka Károly oki. mérnök volt. Berényi 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom