Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-02-01 / 1. szám

6. kép. Vízátemelő berendezések (A szerző felvétele) ha-t öntöztek. 1960-ban már 2 024 000 ha-t, 1965-ben pedig 2 464 000 ha-t, azonban ez sem biztosítja teljesen az ország élel­miszer-szükségletét. Az új öntö­zőrendszerék közül a legnagyobb а ВАС HUNG HAI, amely 150 000 ha területű. A rizsen kí­vül fontos termék a kukorica, édesburgonya, manióka, dohány, juta. Számos víztározót is építettek, amelyek közül a 20 millió m3 körüliek az uralkodók. Az öntö­ző-szivattyútelepek közül a 10 000 ha-t ellátó 10—30 m3/sec, vízszállítású közepes nagyságú szivattyútelepek terjedték el, amelyékhez kb. 20 km hosszú főcsatorna tartozik. A kommunális vízellátás eu­rópai szemmel nézve még a na­gyobb városokban sem kielégítő. Hanoi vízhálózata, amelyet a franciák építettek, erősen elöre­gedett. Sok helyütt a csővezeték kis keresztmetszete miatt nem lehet több vizet adni a lakosság­nak. A nagyobb városok ivóvíz­beszerzése 40—100 méter mély fúrt kutakból történik és több­nyire közkifolyós rendszerűek. A kisebb települések vízellátása 5—10 m mély, általában fertő­zött vizű kutakkal történik, ezért csak forralt vizet, teát isz­nak. A falvakban bambuszágasú gémeskutak is találhatók. A csatornázás a nagy váro­sokban is igen alacsony szintű. Hanoiban a szennyvíztisztító te­lep csak néhány nagyobb üzem­ben található. Általában az első ülepítés után további tisztítás nincs. Hanoi részben csatorná­zott, vegyes rendszerű hálózat­tal. A szennyvíz befogadója a Vörös folyó. A lakosság a fefcá­­liát közvetlen trágyázásra hasz­nálja fel. A vizék minőségének védelme a VDK-ban még nincs megszervezve, annak ellenére, hogy az iparosítás következté­ben egyes folyókon már jelent­kezett halpusztulás, amely igen súlyosan sújtja a folyó melletti lakosságot, amelynek fő táplál­kozási forrása a rizs mellett a hal. * * * Az előzőekben vázolt vízgaz­dálkodási problémák komoly szakmai felkészülést igénylő megoldását a VDK-ban a Víz­gazdálkodási Minisztérium (ВО THUY LÓI) irányítja és jól szervezett vízügyi szervezet hajtja végre. A minisztérium területi, szakágazati, kutatási, sőt oktatási vonatkozásban is a vízgazdálkodás legfelsőbb köz­ponti irányító szerve. Irányító feladatát az ábrázolt séma sze­rinti felépítésben látja el. A tartományok vízügyi szer­vei — vízügyi igazgatóságok és azok szakaszmérnökségei — csak szakmai kérdésekben tar­toznak a Vízgazdálkodási Mi­nisztériumhoz, egyéb kérdések­ben a helyi közigazgatási szer­vek irányítják. A vízügyi szer­vek mérnökei jól képzettök, a vízgazdálkodási feladatokat ma­gas színvonalon végzik, azon­ban a legutóbbi 15 év alatt ki­dolgozott újabb technikát ke­vésbé ismerik. A vízellátási, csatornázási, szennyvíztisztítási létesítmé­nyek fejlesztése és építése nem a Vízgazdálkodási, hanem az Építésügyi Minisztérium (ВО KIEN TRUC) hatáskörébe tarto­zik, míg a hajózási és vízi szál­lítás kérdéseivel a Közlekedés­ügyi Minisztérium foglalkozik. A Vietnami Demokratikus Köztársaság vízgazdálkodásának fejlesztését megszakította, vagy legalábbis erősen lelassította a hosszú háború. A békés építés időszakában éppen ezért számos feladat egyidőben és sürgetően jelentkezik, amelyek megoldá­sában számítanak a szocialista országok és főleg Magyarország vízgazdálkodási tapasztalataira és segítségére. Kormányprogramjuk szerint — a lakosság több élelmiszerrel való ellátása érdekében — a domb- és hegyvidéken is fej­leszteni kell a mezőgazdaság és ezen belül az öntözéses növény­­termelést. Ilyen jellegű terüle­ten az esőztető öntözés alkalma­zása célszerű, azonban ezt az ön­tözési módszert alig ismerik, ezért kérték, hogy készítsük el 1300 ha nagyságú kísérleti terü­let öntözési tervét, szállítsuk ki a szükséges öntözőberendezése­ket és tanítsuk meg használa­tukra a vietnami dolgozókat. Az 1300 ha nagyságú terüle­tet HA TAY tartomány BA VI járásában jelölték ki. HA TAY tartomány Hanoi éléstárának szerepét is betölti, éppen ezért e tartományban sokoldalú mező­­gazdaságfejlesztési célkitűzéseik vannak. A tartomány a Vörös folyótól délre, Hanoitól dél­nyugatra terül el. Kiterjedése 1927 km2, 312 falu 669 termelő­­szövetkezetében folyik a mező­­gazdasági termelés. A terület 60%-a domb-hegyvidék. A tartomány északnyugati ré­szén helyezkedik el a BA VI já-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom