Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
6. kép. Vízátemelő berendezések (A szerző felvétele) ha-t öntöztek. 1960-ban már 2 024 000 ha-t, 1965-ben pedig 2 464 000 ha-t, azonban ez sem biztosítja teljesen az ország élelmiszer-szükségletét. Az új öntözőrendszerék közül a legnagyobb а ВАС HUNG HAI, amely 150 000 ha területű. A rizsen kívül fontos termék a kukorica, édesburgonya, manióka, dohány, juta. Számos víztározót is építettek, amelyek közül a 20 millió m3 körüliek az uralkodók. Az öntöző-szivattyútelepek közül a 10 000 ha-t ellátó 10—30 m3/sec, vízszállítású közepes nagyságú szivattyútelepek terjedték el, amelyékhez kb. 20 km hosszú főcsatorna tartozik. A kommunális vízellátás európai szemmel nézve még a nagyobb városokban sem kielégítő. Hanoi vízhálózata, amelyet a franciák építettek, erősen elöregedett. Sok helyütt a csővezeték kis keresztmetszete miatt nem lehet több vizet adni a lakosságnak. A nagyobb városok ivóvízbeszerzése 40—100 méter mély fúrt kutakból történik és többnyire közkifolyós rendszerűek. A kisebb települések vízellátása 5—10 m mély, általában fertőzött vizű kutakkal történik, ezért csak forralt vizet, teát isznak. A falvakban bambuszágasú gémeskutak is találhatók. A csatornázás a nagy városokban is igen alacsony szintű. Hanoiban a szennyvíztisztító telep csak néhány nagyobb üzemben található. Általában az első ülepítés után további tisztítás nincs. Hanoi részben csatornázott, vegyes rendszerű hálózattal. A szennyvíz befogadója a Vörös folyó. A lakosság a fefcáliát közvetlen trágyázásra használja fel. A vizék minőségének védelme a VDK-ban még nincs megszervezve, annak ellenére, hogy az iparosítás következtében egyes folyókon már jelentkezett halpusztulás, amely igen súlyosan sújtja a folyó melletti lakosságot, amelynek fő táplálkozási forrása a rizs mellett a hal. * * * Az előzőekben vázolt vízgazdálkodási problémák komoly szakmai felkészülést igénylő megoldását a VDK-ban a Vízgazdálkodási Minisztérium (ВО THUY LÓI) irányítja és jól szervezett vízügyi szervezet hajtja végre. A minisztérium területi, szakágazati, kutatási, sőt oktatási vonatkozásban is a vízgazdálkodás legfelsőbb központi irányító szerve. Irányító feladatát az ábrázolt séma szerinti felépítésben látja el. A tartományok vízügyi szervei — vízügyi igazgatóságok és azok szakaszmérnökségei — csak szakmai kérdésekben tartoznak a Vízgazdálkodási Minisztériumhoz, egyéb kérdésekben a helyi közigazgatási szervek irányítják. A vízügyi szervek mérnökei jól képzettök, a vízgazdálkodási feladatokat magas színvonalon végzik, azonban a legutóbbi 15 év alatt kidolgozott újabb technikát kevésbé ismerik. A vízellátási, csatornázási, szennyvíztisztítási létesítmények fejlesztése és építése nem a Vízgazdálkodási, hanem az Építésügyi Minisztérium (ВО KIEN TRUC) hatáskörébe tartozik, míg a hajózási és vízi szállítás kérdéseivel a Közlekedésügyi Minisztérium foglalkozik. A Vietnami Demokratikus Köztársaság vízgazdálkodásának fejlesztését megszakította, vagy legalábbis erősen lelassította a hosszú háború. A békés építés időszakában éppen ezért számos feladat egyidőben és sürgetően jelentkezik, amelyek megoldásában számítanak a szocialista országok és főleg Magyarország vízgazdálkodási tapasztalataira és segítségére. Kormányprogramjuk szerint — a lakosság több élelmiszerrel való ellátása érdekében — a domb- és hegyvidéken is fejleszteni kell a mezőgazdaság és ezen belül az öntözéses növénytermelést. Ilyen jellegű területen az esőztető öntözés alkalmazása célszerű, azonban ezt az öntözési módszert alig ismerik, ezért kérték, hogy készítsük el 1300 ha nagyságú kísérleti terület öntözési tervét, szállítsuk ki a szükséges öntözőberendezéseket és tanítsuk meg használatukra a vietnami dolgozókat. Az 1300 ha nagyságú területet HA TAY tartomány BA VI járásában jelölték ki. HA TAY tartomány Hanoi éléstárának szerepét is betölti, éppen ezért e tartományban sokoldalú mezőgazdaságfejlesztési célkitűzéseik vannak. A tartomány a Vörös folyótól délre, Hanoitól délnyugatra terül el. Kiterjedése 1927 km2, 312 falu 669 termelőszövetkezetében folyik a mezőgazdasági termelés. A terület 60%-a domb-hegyvidék. A tartomány északnyugati részén helyezkedik el a BA VI já-20