Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
Napirendem a Csongrádi Vízlépcső A közelmúltban — február 11-én — Laki teleken a Csongrád és Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselők együttes csoportülésén Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatót tartott a Csongrádi Vízlépcső megvalósításának előkészületeiről. Az ülésen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Csongrád megyei képviselő és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Bács-Kiskun megye képviselője. Dégen Imre államtitkár tájékoztatójában elmondotta, hogy a Tisza-völgy korszerű rendezése két évtizede a tiszalöki vízlépcső üzembehelyezésével kezdődött. Azután következett Kisköre, amelynek főműveit az elmúlt évben avattuk. Építésének befejező szakaszához közeledik a jugoszláviai Novi-Becsejnél az a hatalmas vízlépcső, melynek duzzasztása egészen Csongrádig érvényesül. A 620 km-es Tiszán már csak egyetlen szakasz vár csatornázásra: Csongrád és Kisköre között. Jugoszláv területen, a folyó alsó szakaszán érezteti jótékony hatását a Dunán 1972 óta üzemelő Vaskapu Vízlépcső. A Csongrádi Vízlépcső tehát az összefüggő tiszai vízgazdálkodási rendszer igen fontos, középső láncszeme lesz. Megvalósítása a 80-as évekre mindenképpen szükségessé válik. A létesítményt sok minden indokolja. Nemcsak hazánkban, hanem a Tisza külföldi vízgyűjtő területein is növekszik az ipari és mezőgazdasági vízhasználat. A természetes vízhozam fokozatos csökkenése és a készletek kedvezőtlen területi és időbeli eloszlása miatt mindenképpen gyarapítanunk kell a hasznosítható vízkincset, hogy kielégíthessük az évről évre növekvő igényeket. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a 80-as években a Duna—Majna—Rajna-csatorna teljes megvalósulásával kialakul az egységes európai víziúthálózat. Egyidejűleg szükségessé válik a záhony—komorói áruforgalmi csomópont összeköttetése a nemzetközi vízi úttal. Az összekötteDégen Imre államtitkár, az OVH elnöke a Csongrádi Vízlépcső hatásterületét mutatja a képviselőknek tés alapvető feltétele, hogy a Tisza teljes hoszszában hajózható legyen. A Dunát a Tiszával — így a nemzetközi vízi úttal — összekötő csatorna gazdaságos megépítésének is előfeltétele a Tisza csatornázásának befejezése. A Csongrádi Vízlépcső által valósítható meg a Duna—Tisza-csatornán átvezetett vízmennyiség szétosztása. A Kiskörei Vízlépcső teljes kapacitásának kihasználásához is nélkülözhetetlen a csongrádi duzzasztás, miáltal a kiskörei tárolóban 300 helyett 400 millió m3 víz tárolható. A déli területek iparának erőteljesebb kibontakoztatását is a Csongrádi Vízlépcső teszi lehetővé. Közvetlen hatásterületén 1 millió lakos él. Igen kedvezőek a talaj- és éghajlati adottságok, virágzó a mezőgazdaság, a nehézipar azonban elegendő mennyiségű víz hiányában nem fejlődhetett kellő mértékben. A Csongrádi Vízlépcső üzembe helyezésével kiegyensúlyozottá válik a vízszolgáltatás, a felbecsülhetetlen értékű felszín alatti vizek felszabadulhatnak az arra rászoruló, jobb minőségű vizet igénylő iparágak részére. Az iparfejlesztés mellett természetesen több öntözővizet kapnak a vízben szegény délalföldi területek. A Csongrádi Vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőrendszer teljes kiépítése után 180 ezer ha területen válhat valósággá a nagyüzemi öntözés. A közeli Alpár térségében, természetes és mesterséges töltések között, 160 millió köbméternyi víz befogadására képes tároló alakítható ki. A tó kedvezően befolyásolja majd a természeti környezetet is. Partvidékén, valamint a rendezett Tisza mentén üdülőterület létesíthető. A tájékoztató után a képviselők elmondták véleményüket, s a vízlépcsővel kapcsolatos javaslataikat. Igen helyes módszernek tartották, hogy egy-egy nagy beruházásról még a döntés előtt tájékoztatják az érdekelt területek országgyűlési képviselőit és meghallgatják észrevételeiket. A felszólalók egyértelműen aláhúzták a Csongrádi Vízlépcső megvalósításának időszerűségét, és szükségességét. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is felszólalt az értekezleten 12
