Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
rációk terén elő kívánjuk segíteni e kapcsolatok fejlesztését. Nagy folyóink a Duna és a Tisza komplex hasznosítása, a közös vízgyűjtőre kiterjedő többoldalú együttműködéssel válik gazdaságilag és műszakilag legelőnyösebbé. Ugyancsak szükségessé teszik nemzetközi vízügyi kapcsolataink bővítését a Duna felső szakaszán elhelyezkedő országokkal is az egységes európai víziúthálózat már folyó munkálatai, a vízkészletgazdálkodási, vízminőségvédelmi és vízkárelhárítási szempontok. Tovább kívánjuk fejleszteni az ENSZ különböző szervezeteivel (EGB, UNESCO, FAO) és a fejlődő országokkal kialakult kapcsolatainkat is. Vízügyi szakembereink számos országban, például Mongóliában, Vietnamban, több afrikai országban jó eredménnyel működnek és megbecsülést szereznek a magyar hidrológiai tudománynak és műszaki tudásnak. A KONCEPCIÓ MÉG NEM TERV, DE A TERVEZÉS ALAPJA A vízgazdálkodás fejlesztési koncepciójában meghatározott célkitűzések megvalósítása nagy erőfeszítéseket igényel népgazdaságunktól. A jelentősebb vízügyi beruházások forrása a jövőben is az állami költségvetés. A helyi érdekű művek megvalósításában azonban fokozatosan nő a helyi és saját erőforrások szerepe. A vízgazdálkodási társulatok érdekeltségének növelése, a megfelelő ár- és díjrendszerek alkalmazása és a vízgazdálkodás saját forrásainak bővítése számottevő tényezőt jelentenek a központi eszközök kiegészítéséhez és a fejlesztési koncepcióban kijelölt célok gyorsabb megvalósításához. Befejezésül hangsúlyozta Dégen Imre államtitkár, hogy a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója tájékoztató jellegű. Rámutat a vízgazdálkodás helyzetére és jelentőségére, s felvázolja a népgazdaság egészével összehangolt távlati fejlesztésének főbb tendenciáit. Ezzel alapul szolgál a 15 éves távlati népgazdasági terv kidolgozásához és a vízgazdálkodás távlati fejlesztési tervének elkészítéséhez. A koncepció tehát nem helyettesíti a népgazdasági és a vízgazdálkodási fejlesztési terveket, s közvetlen döntést nem alapoz meg. A fejlesztés műszaki-gazdasági kérdéseiben a távlati, illetőleg a középtávú fejlesztési tervek kidolgozása és jóváhagyása során történik döntés. Nagy jelentősége azonban a koncepciónak, hogy irányt mutat a vízgazdálkodásnak a népgazdaság általános fejlődésével összhangban történő, és annak ütemét némileg meghaladó mértékű fejlesztéséhez, s ezzel előmozdítja, hogy a vízgazdálkodás aktív módon járuljon hozzá a gazdaságilag dinamikus fejlődéséhez az életszínvonal emeléséhez. Az OVH elnökének tájékoztatója után a meghívottak számos kérdést tettek fel, amelyekre részletes választ kaptak. A február 3-án megjelent lapok ismertették a vízgazdálkodás távlati fejlesztéséről szóló sajtókonferencia anyagát, amelyről a tv-híradó és a rádió esti krónikája is beszámolt. Vonat csőben A minimális költségekkel lebonyolítható áruszállítás aktuális probléma, amelynek megoldását a vasúti és közúti, valamint a légi szállítás fejlesztése nem tudja mindig biztosítani. Manapság nagy reményeket fűznek a föld alatti, csővezetékeken történő szállításhoz, amelyet egyelőre csak kőolaj, földgáz, valamint hasonló halmazállapotú gázok és vegyi anyagok továbbítására használnak. Grúzia Talajjavítási és Vízgazdálkodási Minisztériuma nemrég futószalagrendszerű, semleges kémhatású anyagok szállítására szolgáló, légnyomással üzemelő szállítócsövet építettetett. A pneumatikus cső Sulaverszkoje bányát kötötte össze egy 2,5 kilométerre levő vasbetonelem gyárral. Az itt épült csővezeték átmérője 1020 milliméter. Belsejében 6, egyenként 2,6 méter hosszú konténerből álló pneumatikus szerelvény mozog. A szerelvény teljes hossza 20 méter, súlya pedig 25 tonna. A tartályok helyzetét a cső belső falán gördülő, a szerelvény keresztmetszetéhez viszonyítva sugárirányban elhelyezkedő kerekek rögzítik. A csővezeték három szakaszból áll: berakodás, szállítóvonal, kirakodás. A rakodópontokon indító, illetve rakományfogadó állomást létesítettek. A szerelvény fogadása, a szórt rakomány be- és kirakása, a tartályok irányítása a kirakodóhoz sűrített levegővel, valamint az összeállított szerelvény útnak indítása is automatikusan történik. A fémfelhasználás semleges kémhatású szórt anyagokat feltételezve egycsöves, reverzív megoldás esetén a leggazdaságosabb — váltókkal a végállomásokon. A készülék automatikus működésű, irányítása és ellenőrzése központi diszpécserpultról történik. Egyidőben az alkalmazott két szerelvény közül csak az egyik mozog. A próbaüzem igazolta az aerodinamikai számításokat: mindössze 0,15 atmoszféra túlnyomás már óránként 35 kilométeres sebességet hoz létre a csővezetékben. A szakemberek igen jó véleményt alkottak az új rendszerű szállítószalagról, amelyet meg is hosszabbítanák majd. Az új szakasz hossza 50 kilométer lesz és egészen Lilo hegység vasbeton-elem gyáráig húzódik majd. Ez biztosítja a gyár zavartalan anyagellátását, csökkenti a szállítási költségeket és nagy mennyiségű teherautót szabadít fel. Grúziában, az elkövetkező években sok más helyen is építenek pneumatikus szállítóvanalákat. Az új szállítási megoldás széleskörű alkalmazásra találhat: segítségével a mezőgazdaságban például tealevél, gabona és más anyagok továbbíthatók. G. Kobulija Grúzia talajjavítási és vízgazdálkodási minisztere (APN) 5
