Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
A Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer szivattyútelepe (1947) tött gyakorlati tapasztalatait — és elméleti eredményeit. Mindezeket nagyrészt a Mérnöki Továbbképző Intézet előadásain is ismertette. E munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága előbb a műszaki tudományok kandidátusává, majd — a Tiszalöki Vízlépcső megépültével és az ezzel kapcsolatos tapasztalatait összefoglaló disszertációja alapján — a műszaki tudományok doktorává avatta. (Munkagödrök víztelenítése talajvízszint süllyesztéssel. Bp. 1954.) „Időszerű és hézagpótló” munkája — a TMB értékelését idézve — a gyakorlati és kísérleti tapasztalatok és elméleti eredmények páratlanul szerencsés ötvözete, gazdag tárháza: „A problémát a nagy tapasztalaid mérnök szemszögéből vizsgálja. Kísérletek alapján felderítette az iszaptartalomnak és egyéb tényezőknek az áteresztőképességi tényezőre gyakorolt befolyását. A munkagödrök víztelenítésének célszerű módját az áteresztőképességi tényező, illetőleg a szemeloszlás függvényében adja meg. Minden gyakorlatilag megfigyelt jelenséget elméletileg elemzett, saját kísérletei alapján ellenőrzött és magyarázott. Eredményei újak és elméletileg is igazoltak, a gyakorlati életben pedig jól használhatók, továbbá nemzetközi viszonylatban is, különösen a tiszalöki alapozásoknál végzett munka alapján, igen jelentősek”. Lampl Hugó kereken félévszázados vízügyi szolgálat után 1955-ben — 72 éves korában — vonult nyugalomba. Lampl Hugót eredményekben gazdag pályafutása során nemcsak a munkatársak, a vízügyi szolgálat, hanem az egész magyar műszaki élet, sőt az általános társadalmi megbecsülés kifejezéseként — a kormányzat elismerése kísérte. Első kitüntetéseit még a Soroksári Duna-ág csatornázásánál és a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő építésénél végzett munkájáért kapta 1918-ban és 1928- ban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet az 1914. évi Nagydíj után, másodízben 1942- ben juttatta kifejezésre elismerését „Az Alföld öntözése érdekében kifejtett tevékenységéért” — az 1942. évi árvíz alkalmával alapított emlékplakett adományozásával. 1947-ben a Hódmezővásárhelyi Öntözőrendszer átadásakor ugyanezért köztársasági elnöki elismerésben részesült. Az 1950-es években három ízben tüntették ki a „Szocialista Munkáért” érdeméremmel, majd az 1954. és 1965. évi árvízvédekezésben való közreműködéséért a vízügyi szolgálat „Árvízvédelemért” emlékérme Mam pi Ж>идо MUNKAGÖDRÖK VÍZTELENÍTÉSE TALOJVÍZSZINTSÜLLYESZTÉSSEL €> KÖZLEKEDÉSI KIADÓ Lampl Hugó talajvízszint-süllyesztési monográfiája, amelynek alapján a műszaki tudományok doktorává nyilvánították mellett a kormány a „Munka Érdemrend” arany fokozatával is kitüntette. A Hidrológiai Társaság 1954- ben választotta tiszteleti tagjává, a Budapesti Műszaki Egyetem pedig 1955-ben arany-, 1965-ben gyémánt- és 1970-ben vasdiplomával tüntette ki. Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy jó egészségben és szellemi frissességben érhette meg munkájának legszebb jutalmát: a Tisza-csatornázás legnagyobb és legjelentősebb művének a Kiskörei Vízlépcsőnek elkészültét, amely az általa megkezdett munkálatok legfontosabb állomása: szinte egy országrésznyi terület életét hivatott átalakítani. Munkás életének igazolása, legnagyobb eredménye, hogy valóra váltak a Tisza-csatornázás megkezdése idején mondott szavai: „Amikor majd rónáinkon nem a napfény festi fel a délibáb csalfa képét a semmiségbe, hanem az öntözővíz teremti meg a zöld oázisok valóságát, akkor majd elmondhatjuk e csoda láttán, hogy ezért érdemes volt dolgozni!” A vízügyi szolgálat őszinte jókívánságait, szeretetét és köszönetét tolmácsolva vele együtt mi is elmondhatjuk: érdemes volt! P. Károlyi Zsigmond 51
