Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

5. ábra. Korszerű öntözőberendezések 3—10 perc alatt tölthető fel víz­zel a szivattyú teljesítményétől függően, önsúlya 50 kg. A védekezési technológiák és berendezések fejlesztésén kívül az ÄBKSZ több, a hírösszeköt­tetéssel kapcsolatos műszaki fejlesztési és újítási eredményt is bemutatott. Láthattunk mű­ködés közben egy Crosbar CA—22 típusú automata köz­pontot, mellette rögtön a vizs­gáló célműszert, amellyel meg­hibásodás esetén könnyen és gyorsan meg lehet találni a hi­ba okát, továbbá egy ízléses tab­lón a vízügyi vezetékes hírköz­lés fejlesztési tervét. Bemuta­tásra került a védelmi osztagok részére rendszeresítés alatt álló vezeték nélküli típusberende­zés. Nagy érdeklődést keltett a kiállított képtávíró-berendezés, mely szöveget, rajzot, skiccet képes telefon- vagy rádióhívás­ra letapogatásos módszerrel A/4-es formátumban az ország bármely részéről annak bár­mely részére továbbítani, illetve átvenni. Számos érdeklődő tekintette meg a különleges vízügyi heli­kopterkabint, mely a Ka—26 tí­pusú szovjet helikopterre füg­geszthető. A -kabin 4 személyes, fűthető, különleges buborékab­lakai, hátsó- és fenékablakai minden irányban tökéletes kilá­tást biztosítanak. A kabinban ülő személyek egymás közötti, valamint a pilótával és a mel­lette ülő személlyel történő érintkezési lehetőségét telefon­­rendszer biztosítja, melynek kü­lönleges fülhallgatói egyben zajcsökkentő feladatot is ellát­nak. A vízügyi szervek részére a helikopteres repülési igények kielégítését a Repülőgépes Nö­vényvédő Állomás vállalta, kü­lön szerződés alapján. Az igény­léseket az ÁBKSZ-hez kell be­nyújtani. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet „Hidrome­­ter” elnevezésű, világszínvona­lon álló vízszintmérőjét mutatta be, kijelzőegységgel együtt, melyhez egy hó—víz egyenér­­tékmérő készüléket is csatlakoz­tatott. A vízszintmérő védett­­érintkezős, mágnesúszós elekt­ronikus készülék, mely alkalmas felszíni és felszín alatti vizek, víztároló tartályok stb. vízszint­jének automatikus mérésére és kijelzésére. Bemutatta a VI­­TUKI a Villamos Automatika Intézettel közösen a Hydra—III. telemechanikai rendszert is. A bajai vízügyi igazgatóság gazdag újítási anyaggal jelent­kezett. 17 db újítást mutatott be. A budapesti vízügyi igazgató­ság kiállította és üzem közben bemutatta a Zagyva—Tárná vízgazdálkodási szabályozórend­szerbe beépítésre kerülő műsze­reit, melyeket OMFB segítség­gel külföldről importált. A mű­szerek közül a legnagyobb ér­deklődéssel találkozott a 2 db japán ultrahangos vízsebesség­mérő készülék, melyek közül az egyik csővezetékek, a másik nyílt csatornák esetében alkal­mazható és rendkívül gyors mé­rési lehetőséget biztosítanak. A debreceni vízügyi igazga­tóság 4 db témája közül jelen­tősége miatt nagy érdeklődést keltett a szolgálati szabadalom tárgyát képező gépi meghajtású öntisztító mozgó gerdb. A be­rendezés belvízi és öntöző szi­vattyútelepeken biztosítja a szí­vócsatornába érkező, a szivaty­­tyúk üzemére káros uszadék fo­lyamatos, emberi beavatkozás nélküli eltávolítását, felesleges­sé téve egyúttal a hagyomá­nyos, jelentős veszteséget okozó fix gereb alkalmazását. A kísér­leti berendezés tartampróbája az igazgatóság területén meg­történt és az első példány folyó évben a fenékpusztai szivattyú­­telepre beépítést nyer. A be­rendezés tervei négy típusvál­tozatra elkészültek és ez lehető­vé teszi a szívóakna méreteihez leginkább megfelelő gerebtípus kiválasztását. A győri vízügyi igazgatóság tablókon mutatta be a gépesí­tett gyepesítés terén hazai gé­pekkel elért eredményeit. A gyulai vízügyi igazgatóság szintén tablókon mutatta be a műszaki fejlesztés terén elért eredményeit, melyek közül leg­jelentősebb a békési duzzasztó zsiliptábláinak katódos korró­zióvédelme. A miskolci vízügyi igazgató­ság ötletes javítóműhelyi újítá­sokkal gazdagította a kiállítás anyagát. A szegedi vízügyi igazgatóság egyik legjelentősebb témája a tirisztoros vízhozamszabályozás volt. A vízgazdálkodásban a gazdaságos szivattyúzási munka biztosítása érdekében rendkívül nagy jelentősége van a szivaty­­tyúk változtatható fordulatszá­mának. Ennek megoldása ko­rábban gazdaságossági okokból nem volt lehetséges. Néhány éve a villamosipar kétfajta kor­szerű fordulatszám-szabályozá­­si módszert fejlesztett ki, az egyik az ún. SCHRÄGE moto­ros, a másik a tirisztoros. Az 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom