Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
közökkel és földcsatornák segítségével (elsősorban legelőket). A háború utáni években a mezőgazdaság intenzívebbé tételével egyre nagyobb figyelmet szenteltek az öntözőrendszerek kiépítésének. 1954-től kezdődően 80-nál több új öntözőrendszert építettek. Az öntözés fejlesztése ugyanakkor még nincs összhangban a mezőgazdasági fejlődés ütemével. A legutóbbi ismert adatok szerint a művelt területnek csak 2,2%-án, azaz mintegy 180 000 ha-on folyik öntözés. A ténylegesen öntözött terület 110—140 000 ha. 1969-ben 135 000 ha öntözésére került sor. Ezen belül 105 868 ha szántó, 12 313 ha kert, gyümölcsös, 5620 ha szőlő és 11 404 ha legelő területet öntöztek. Felületi öntözés 93 000 ha-on, esőztető öntözés 42 194 ha-on folyt. A 73 tároló 16 000 ha-ra bocsátott le vizet, a vízfolyásokból 116 000 ha-t, kutakból mintegy 4000 ha-t öntöztek. A csatornahálózat kiterjedése 5969 km, a csővezetékek hossza pedig 1814 km volt. Az átemelések 608 (179 m3/ sec kapacitású) szivattyútelep segítségével történtek. A 2000 permetező berendezés 64 850 1/sec vizet szolgáltatott. 1970 áprilisában egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Világbank Jugoszláviának 45 millió dollár hitelt folyósít az Ibar öntözőrendszer kiépítésére. Az öntözés következtében jelentős termésnövekedés várható. A Vajdaságban száraz termesztés esetén 80—90 q/ha kukoricatermést takarítanak be, amely öntözéssel 130 q/ha-ra növelhető. Ugyanilyen példák hozhatók a cukorrépa, lucerna, zöldségfélék, gyapot, rizs esetében is. Lecsapolórendszereket a háború előtt a Vajdaságban és a Száva folyó alsó szakaszán építettek. 1969-ben a lecsapolórendszer kiterjedése 3688 ha volt. A csatornahálózat hossza elérte a 40 000 km-t. A lecsapolórendszerekben 211 szivatytyútelep épült. Ezeknek teljesítőképessége 607 m3/sec volt. A lecsapolócsatornák többsége elavult, a rendszerek felújítására egyre több figyelmet és eszközt kell fordítani. 1957-ben kezdték meg az új lecsapolórendszerek építését. A Duna—Tisza—Duna és Pelagonia rendszerek építése 1972-ben fejeződött be. A lecsapolható terület a fenti rendszerek kiépítésével 830 000 ha-ra nőtt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programja keretében komplex vízgazdálkodási tevékenység folyik a Száva folyó vízgyűjtőjében. Ennek keretében 650 000 ha-on lecsapólás is megvalósul. A Zágráb közelében berendezett kísérleti kutatóállomás a nehéz talajok optimális lecsapolási módszereinek vizsgálatával és mezőgazdasági termelésbe való bevonásának lehetőségei vizsgálatával foglalkozik. Jugoszláviában komoly problémát okoznak a szabályozatlan folyók és vízfolyások. Mindöszsze 2800 km hosszban folytattak szabályozási munkálatokat, s ez a szükséges munkáknak csak egy része. A Velika Morava folyó vízgyűjtőjében az 1900 km hosszú, szabályozandó vízfolyásból csak 240 km-en hajtották végre a munkálatokat (ez mindössze 19%). A Dunán a magyar határtól Belgrádig terjedő 265 km-ből 157 km hosszúságban partszabályozást kell végrehajtani. A folyószabályozási hiányosságok miatt minden harmadik-negyedik évben árvíz van, aminek következtében víz alá kerül a megművelt terület 20%-a és a maradék 80%-on is legalább 25%ban csökken a termés. Városok, falvak, lakótelepek, ipari létesítmények, vasutak, utak kerülnek víz alá. Mintegy 2,7 millió ha-t veszélyeztetnek az árvizek (ez az összterület 10%-a). Bizonyos számítások szerint az árvizek a nemzeti jövedelem évi 10% -os csökkenését eredményezik. 1965—1966-ban az árvízkárok 3,8 millió új dinárt tettek ki. 1966 júniusában csak Szerbia területén 380 millió dinár kárt okozott az árvíz. Ezek a károk azonban a közvetett károkat nem is tartalmazzák. A fentiek következtében felmerült az igény a meglevő töltések erősítése, újak építése, szabályozó tárolók létesítése iránt. Zágráb védelmére új töltésrendszer épült. Az Odran-csatorna megépültével lehetővé válik az árvízi hozamok egy részének gyors elvezetése. Folyamatban vannak a tiszai és dunai védtöltés-erősítések (hidromechanizációt is széles körben alkalmaznak), elkezdődött a Morava folyó komplex vízgazdálkodási szabályozása. A korszerű árvédekezés nem merül ki csak töltések építésé-Vízkivételi mű a Duna—Tisza—Duna csatornán 182
