Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-02-01 / 1. szám
— bizonyos feltételek mellett ivóvízellátásra is, egyébként üdülés, vízi sport céljára kiválóan alkalmas vizek, — öntözésre és hűtővízellátásra felhasználható — minőségi igények kielégítésére azonban alkalmatlan — vizek, — szennyvizeknek minősülő vizek. A tervekben kidolgozott szennyvíztisztítási program ütemezett. A többletberuházással járó kémiai tisztító berendezéseket először a nagyvárosokban, utána pedig folyamatosan a többi — elsősorban a tavakat befogadóul felhasználó — településekben fogják megvalósítani. Ipari üzemek szennyezésével kapcsolatos ajánlások A vizek minőségének romlása tekintetében az ipar — ezen belül kiváltképpen a cellulózipar — jelenti a legkomolyabb problémát. A vízminőségvédelmi tervek ezért kiemelten foglalkoznak a cellulóziparral kapcsolatos preventív védelmi intézkedésekkel, amelyek főbb szempontjai a következők szerint csoportosíthatók: a) kisebb friss vízmennyiséget igénylő gyártási technológiák és hathatós belső vízgazdálkodási intézkedések bevezetése; b) rostvisszanyerő, továbbá szennyvízlúg-regeneráló, elpárologtató és elégető berendezések létesítése; c) korszerű tisztítóberendezések építése; d) új tisztítás-technológiai módszerek meghonosítása az eddig hatékonyan nem tisztított szennyező komponensek (pl. oldatban levő anyagok) kiküszöbölésére ; e) a tisztított szennyvizek bevezetési helyének és módjának gondos megválasztása; f) új ipari üzemek esetében fokozott figyelmet igényel — a telepítési hely és a gyártási termékek környezetvédelem tekintetében kedvező megválasztása; — a vízvédelem érdekében létesülő berendezések műszaki színvonala és gazdaságossága.; — a tengerpart mellé történő telepítés lehetőségeinek gondos mérlegelése. A vízvédelmi intézkedések meghatározása során szem előtt kell tartani a környezetvédelem nemzetközi színvonalát és programját, a határmenti vízgyűjtőkön pedig ezen túlmenően a hazai intézkedések összhangját a szomszédos államok érdekeivel és intézkedéseivel. Kutatás A vízvédelem céljait szolgáló intézkedések és beavatkozások elősegítése érdekében, továbbá a finnországi felszíni vizek minőségének figyelemmel kísérése és folyamatos ellenőrzésére kb. 420 állandó mérőállomáson folynak rendszeres észlelések. A mérőállomások 10%-a parti vizeket, 40—40%-a vízfolyásokat, illetve tavakat megfigyelő állomás, míg 10% egyéb célokat szolgál (Nemzetközi Hidrológiai Decennium, határvizek stb.). További 8 mérőhelyen finn és szovjet szakemberek ellenőrzik és vizsgálják — közös kutatási program keretében — a Finnöböl vizének minőségét. A mérési program koordinálását, továbbá az észlelési eredmények feldolgozását, értékelését és nyilvántartását a Vízügyi Hivatal irányítja — és részben végzi is —, az illetékes hatóságok és intézmények bevonásával. A felszíni vizek vizsgálatához Finnországban jelenleg még nem használnak automatikus berendezéseket. Nem végeznek egyidejű vízhozamméréseket sem, miután a vízügyi szervezeten belül a központi laboratóriumban mindössze 15 fő, a vízügyi körzetek laboratóriumaiban pedig max. 4—5 fő foglalkozik vízellátási és vízvédelmi kérdésekkel. A hatósági munkát ugyanakkor tevékenyen segítik elő az önkéntes vízvédelmi szervezetek, továbbá az ipari üzemek és a települések aktivistái is. Finnországban ez ideig még nem jelentek meg a szennyvízkibocsátások és a befogadók minőségi kritériumaira, valamint a káros szennyeződések nemeire és határértékeire vonatkozó országos szabványok és hivatalos irányelvek, sem pedig az ország speciális adottságait is figyelembe vevő mérésekre egységes módszertani utasítások. Jelenleg külön szakbizottság készíti elő a központi műszaki szabályokat. Megjelenésükig — hazai körülményekre adaptált — külföldi (USA, NSZK) mérési eljárásokat és előírásokat alkalmaznak a finnországi vízrendszerek ellenőrzésénél. Befejezésül néhány szó a kutatás intézményeiről. Finnországban a vízügy nem rendelkezik saját tudományos kutató intézettel. A vízvédelemmel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások különféle állami, ipari, területi és magánintézetek között — szétparcellázva — folynak. Emiatt az egymást sokszor átfedő, olykor párhuzamosan végzett kutatási feladatok áttekintése, koordinálása és irányítása igen nehéz. A vízvédelemmel kapcsolatban egyre szélesebb területeken, mind sürgetőbben jelentkező kutatási igények korszerű, magas színvonalon történő kielégítése központi vízügyi kutató intézet létrehozását teszi szükségessé. Ennek az intézetnek volna a feladata — a kutatási munkán túlmenően — az egyetemeken, az állami kutató intézetekben, továbbá a különböző ipari üzemek laboratóriumaiban, illetve az ipar által anyagilag támogatott állami vagy magán kutató intézetekben folyó munkák összehangolása. Finn szakemberek véleménye szerint az önálló vízgazdálkodási kutató intézet létrehozásának kérdését a közeljövő fogja eldönteni. Czinkotszky István 8
