Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-02-01 / 1. szám
Cellulózgyári szennyvizek biológiai tisztításával kapcsolatos félüzemi kísérletek alapján kialakított berendezés vázlata avatkozás, valamint egységes hatósági intézkedés alapját a készülő területi vízminőségvédelmi tervek fogják képezni. Az egy-egy nagyobb, vagy több kisebb vízgyűjtőre kiterjedő vízminőségvédelmi tervek az országos területfejlesztési tervekkell összhangban készülnek, s azok szerves részét alkotják. 1966-ban törvényerejű rendelet lépett hatályba, amely elrendelte az ország egészére kiterjedően a területfejlesztési tervek elkészítését. A tervezési munka alapkoncepcióját, egységes módszertanát és programját a Miniszterelnöki Hivatal közvetlen irányítása alatt álló Tervhivatal dolgozta ki, — külön e célra életre hívott széles körű munkabizottság közreműködésével. A Belügyminisztérium irányításával folyó területi tervezés érdekében az országot 19 tervezési régióra osztották fel, s minden régión belül megszervezték a tervezés területi bizottságait. A tervek készítésébe valamenynyi érdekelt szakhatóságot és intézményt bevonták, ugyanakkor azonban jelentős feladatok elvégzésével bíztak meg több magánmérnöki irodát és vállalatot is. A területfejlesztési tervek vízgazdálkodással és vízminőségvédelemmel kapcsolatos munkarészei a Vízügyi Hivatal irányításával és koordinálásával készülnek. (A Hivatal megalakulásáig ezt a feladatot — az 1961. évi Vízügyi Törvény értelmében — a Központi Mezőgazdasági Hivatal Vízminőségellenőrzési Osztálya látta el.) A tervezés két lépcsőben történik: a rövid távú tervek rendszerint egy-egy 5 éves tervidőszakot foglalnak magukba, a hosszú távú tervek prognózisai pedig általában az ezredfordulóig előirányzott fejlesztésre vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy a vízminőségvédelem a vízgazdálkodás egyik legfontosabb területe és annak szerves része; ezért a vízminőségvédelmi tervek a vízgazdálkodási tervekkel egyidőben, azokkal összhangban készülnek. A vízminőségvédelmi területi tervek — elfogadásuk és jóváhagyásuk után — alapul szolgálnak az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó három területi (kelet-, nyugat- és északfinnországi) Vízügyi Bíróság vizsgálatához és döntéseihez, továbbá a területfejlesztési tervekben vizsgált megoldási lehetőségek és változások elemzéséhez, mérlegeléséhez (pl. új üdülőterületek létesítése, új ipari üzemek telepítése, tisztítóberendezések helye, kapacitása, fajtája stb.). Jogos követelmény tehát, hogy a területi tervekben meghatározott célkitűzéseket és azok vízgazdálkodást érintő kihatásait és következményeit a vízvédelmi tervek műszaki megoldásai és intézkedési javaslatai messzemenően figyelembe vegyék. Települések szennyezésével kapcsolatos ajánlások Az egységes elvekre alapozott, központilag irányított vízminőségvédelmi tervek fokozottan szem előtt tartják a meglevő és a jövőbeni befogadók érdekeit. A településekből ki-1965 bocsátott szennyvizek tisztításának megkívánt mértékét ezért a befogadók jellegétől függően írják elő a tervek a következők szerinti csoportosításban. Befogadó Tisztítás módja Tavak és kisebb vízfolyások B+K+F Folyók B+F Tenger M+F M = mechanikai, В — biológiai, К = kémiai tisztítás, F = fertőtlenítés. A fentiekben ismertetett ajánlásokon túlmenően a tervek figyelembe veszik természetesen a befogadók egyedi sajátosságait is, így pl. a vizek hidrográfiai adottságait, öntisztító képességét, jelenlegi állapotát, továbbá a meglevő és a jövőbeni hasznosítások célját. Ez utóbbi szempont alapján a következő befogadó típusokat különbözteti meg az egyik terv: — magas színvonalú vízellátást — pl. ivóvízellátást — biztosító vizek, 1968 1-2 mg 10, 0,5—1 mg I O2 0—0.5 mg I O? kénhidrogén A Balti-tenger vízminőségének romlása (a Svéd Állami Halászati Hivatal vizsgálatai alapján) 7
