Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-10-01 / 5. szám
egybekötött vízlépcső tervét (1898).14 Az újszerű tervet melegen pártoló H. Arnold hannoveri műegyetemi tanár, a zsilipes-vízlépcsős megoldás szükségességét bizonyító cikkében — ugyancsak nem mulasztja el, hogy „a hírneves magyar vízimérnök” Vásárhelyi Pál sokat idézett véleményére — és egykori, úttörő tervére hivatkozzon .. ,15 Ez a magyarázata annak, hogy az Al-Duna-szabályozás kérdése a feladat megoldásával foglalkozó szakmai közvélemény szemében — mintegy fél évszázadon keresztül — szinte teljesen egybeforrott Vásárhelyi nevével: az Al-Duna múltszázadi irodalmában alig találunk olyan munkát, amelyik ne emlékezne meg úttörő tevékenységéről. Érthető tehát, hogy, amikor a bécsi „Donau-Verein” idézett emlékirata, a kérdés legjelentősebb dokumentumkötete 1880-ban megjelent, címlapja elé — „érdemeiről való hálás megemlékezésül” — Vásárhelyi Pál arcképe került.. ,3 IRODALOM: 1. Ma is forrásértékű Gonda B. több kiadást megért kitűnő monográfiája, jóllehet cikkünk célja, a tények korszerű összefoglalásán túl, éppen az ott elmondottak kiegészítése. Az al-dunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása. Bp. 1892. 2. 92 p. 5 rt. Ua. 2. bőv. kiad. Bp. 1896. 4, 252, IV. p. 1 térk. (Megjelent franciául és németül is. 2. Knezevic, B.: Le probléme des Portes de Fer. = La Houille Blanche, 1964. no. 2. 283—290. p.; 3. Actenstücke zur Regulierung der Stromschnellen der Donau zwischen Moldova und Turn-Severin. Hrsg, vom Donau-Vereine. Wien, 1880. VIII, 136 p. 1 t. 11 térk.; 4. Széchenyi 1.: Néhány szó a Duna-gőzhajózás körül. = Társalkodó, 1834. 78—88. sz. (Megjelent németül is: Uber die Donau-Dampschiffahrt. Ofen, 1836. 211 p.); 5. Beszédes J.: A Duna világkereskedési tekintetben. Pest, 1831. 25 p. (Klny. Tud. Gyűjt.); 6. Suppan, С. V.: Die Donau u. ihre Schiffahrt. Wien, 1917. VII, 192 p.; 7. Winiewicz, К.: Die Anfäge der Dampfschiffahrt auf der Donau. = Beitr. z. Gesch. d. Techn. 1928. Bd. 18. 73—83. p.; 8. Botár I.—Károlyi Zs.: Vásárhelyi Pál a Tisza-szabályozás tervezője. Bp. VIZDOK, 1970. 12—20. p.; 9. Streffleur, V.: Orographisch-hydrographische Studien über das Gebiet des österr. Kaiserstaaten. = Sitzungsber. d. k. Akad. d. Wiss. Math.-Naturw. Classe, Wien, 1852. Bd. 8. H. 1—5. 427—441. p.; 10. Arnold, H.: Die Regulierung der Donau-Katarakte. = VDI Zeitschr. 1895. Bd. 39. 93—97, 158—165, 221—226, 273—280, 333—341. p. 7 t. (Klny. Berlin, 1895. 32 p. 7 t.) 11. Ld. Actenstücke c. 3. sz. i. m.; 12. O. L. Htt. C 128 Alduna 21/1835.; a térképek és tervek külön: Térképtár, S 74 Alduna 82.; 13. Stenographischer Bericht über die ... Discussion betreffend die Beseitigung der Schiffahrts-Hindernisse auf der unteren Donau. Wien, 1881. 199 p. 1 ítérk. (Klny. Wochenschr. d. österr. Ing.- u. Arch.-Vereines. 1881. Jg. 6. Nr. 14—17; 14. Luther, H.: Projekt für die Ausnützung der Wasserkräfte der Donau beim Eisernen Thor. Hannover, 1897. 5 p. 3 t; 15. Arnold, H.: Die Schiffbarkeit der regulierten Donau-Katarakte ... = Zeiitschr. f. Arch.u. Ing.-Wesen, 1898. Bd. 44. H. 6. 497—508. p. (Folytatjuk) P. Károlyi Zsigmond Tározógát építéséhez alkalmazott fö Idmunkagépek A Német Szövetségi Köztársaságban Kronach mellett (Bajorország) új ivóvíztároló völgyzárógát létesül, amelynek építésénél a Poclain HC 300-as kotrót és Haulpak HP 35 óriás dömpert alkalmazták. (Lásd a képet.) A gát 21 hm3 tározóteret és 500 1/s nyers ivóvizet biztosít. A Poclain HC 300-as hidraulikus kotró 75%-os kihasználás és 70%-os puttonytöltés mellett, 3 200 literes puttonnyal 10 órás műszakban 1990 m3 földet emelt ki. A kotró óránként 89 munkaütemet végzett. Ennél a munkánál igen erősen megválogatták annak a talajnak minőségét, amelyet a gátba beépítettek. Ezért a kotrónak gyakran kellett a nedves, kis teherbírású terepen a helyét változtatni. Erre a célra a lánctalpakra szerelt kotrógép jól megfelelt. A kotró által kitermelt talajt a 20 600 1 befogadóképességű Haulpak HP 35 óriásdömperek szállították a beépítés helyére. A dömper a Westinghouse Air Brake Company (WABCO) gyártmánya. Szovjet árokásó gép Árkok tisztítása, jókarba helyezése és készítése a világon mindenütt igen nagy gondot okoz, mert ennek a feladatnak elvégzése sok kézimunkaerőt köt le. Ennek a feladatnak elvégzésére a Szovjetunió Talajjavítási Tervező Irodája olyan új géptípust fejlesztett ki, amely egyesíti magában a D—557 típusú talajgyalú, az öt puttonyos árokásó és egy szállítószalag tulajdonságait (lásd ábrát). Ezzel az új berendezéssel 700 mm mély, 400 mm fenékszélességű és 1 : 1,5 rézsűhajlású útiárkok képezhetők ki, kézi munkaerő igénybevétele nélkül. A fúvott gumikerekeken futó háromtengelyes alvázon nyugvó földmunkagép az árok mellett haladva készíti az árkot. Üj árkok készítésekor a gép teljesítménye 120 m3/óra. Ezzel a géppel ugyanakkor 400 folyóméter régi árkot lehet kitisztítani, vagy jókarba helyezni. Az árok talaját kiemelő forgó rész legnagyobb átmérője 2500 mm. A gépet üzemeltető motor teljesítménye 110 LE, a gép súlya 15,6 tonna. A gép méretei szállítás közben aránylag csekélyek: hossza 8350, szélessége 3750 és magassága 4320 mm. Sztrojtelnye i dorozsnye masini, Moszkva, 1971, 6 füzet 10—11. old. 186
