Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-08-01 / 4. szám

Felavatták a Vaskapu Visierőmüvet Tito jugoszláv és Ceausescu román államfő jelenlétében 1972. május 16-án ünnepélyesen felavatták a Vaskapu Vízierő­művet. Az ünnepségen részt vettek a két ország legfőbb párt- és ál­lami vezetői, a Duna Bizottság tagországai kormányainak kép­viselői, a Duna Bizottság elnöke és igazgatója, valamint az e szervezetben részt vevő orszá­gok Bukarestben akkredittált nagykövetei. Hazánkat Dr. Sze­kér Gyula nehézipari miniszter által vezetett küldöttség képvi­selte. A hivatalos személyeken kívül ott voltak a román és a jugoszláv építőmunkások és mű­szakiak képviselői. Az avatás után a román par­ton lelkes hangulatú román— jugoszláv barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen Ceausescu és Tito méltatták a nagy művet. Ceausescu beszédében rámu­tatott, hogy a Vaskapu Vízierő­mű a legnagyobb gazdasági építmény, ami két szocialista ország összefogásával valaha is létesült, a Szovjetunió hozzájá­rulását is figyelembe véve pe­dig a szocialista országok több­oldalú együttműködésének leg­nagyobb műve. Hangsúlyozta, hogy egyik ország sem lett vol­na képes ilyen rövid idő alatt megépíteni ezt a hatalmas mű­vet. Tito a művel kapcsolatban a kifogástalan munkaszervezés, a legkorszerűbb technika alkal­mazása mellett nyomatékosan hangsúlyozta a Szovjetunió se­gítségét a tervezésben és a fel­szerelés egy részének gyártásá­val. Mindkét államfő a Vaskapu Vízierőművet a barátság és együttműködés bizonyítékának nevezte. A Vaskapu Vízierőmű meg­építésével egy, a múlt századba visszanyúló nagy terv valósult meg. A Vaskapu a Moldova Ve­che—Turnu Severin, illetve a jugoszláviai Vince—Kladovo kö­zötti, kereken 120 km hosszú (1052—930 fkm) Al-Duna alsó, sziklás-zátonyos szakasza (1. ábra), ami helyenként a nagy vízsebességek, máshol az igen kis vízmélységek miatt mindig is a dunai hajózás szűk kereszt-1. ábra. Az Al-Duna helyszínrajza metszete volt. A sok nehézség miatt még a legutóbbi időben is a vontatási költség négyszer ak­kora volt, mint a Duna más szakaszán és az évi szállítási vo­lumen 16 millió t-ra korlátozó­dott. Ugyanakkor a szakasz ösz­­szesen 28 m esése kedvező lehe­tőséget kínált a folyó vízerejé­nek hasznosítására. Az Al-Duna szabályozására és vízerejének hasznosítására román és jugoszláv mérnökök mellett az idők folyamán oszt­rák, svájci, német, csehszlovák mérnökök is készítettek terve­ket. Az előzmények között je­lentős magyar vonatkozások is vannak. Az Al-Duna vízrajzi felmérését 1832—1834 között a nagy magyar vízimérnök, Vá­sárhelyi Pál végezte el. Az úgy­nevezett „dunai mappáció” az egész világon ismertté vált és VASKAPU ORSOVA cí ^.JNoR6mu mSEVERIH 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom