Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
pontjáig az érintett polgári védelmi törzsek és szakszolgálat parancsnokságok már rendelkeztek mindazokkal az általános és legszükségesebb szakmai ismeretekkel, amelyek alkalmassá tették e szervezeteket a kitelepítési és a befogadási feladatok megváltozott körülmények közötti végrehajtására. Elsősorban ennek volt tulajdonítható, hogy a kitelepítés és befogadás mechanizmusát mindenhol igyekeztek a tervszerű és a szervezett szállításon alapuló programok keretei között lebonyolítani, maximálisan felhasználva a helyi adottságok nyújtotta szükségmegoldások, rögtönzések lehetőségeit. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az árvízvédelmi kitelepítések eredményességéhez jelentős mértékben hozzájárult a lakosság magatartása, fegyelmezettsége és nem utolsósorban a veszély tudata, amely némely esetben a spontán tömegmozgások indítékává is vált. A lakosság magatartását viszont pozitív módon befolyásolta a szervezett erők működése és az a folyamatos tájékoztatás és felvilágosítás, amely részben a tömegkommunikációs eszközök, részben a PVOP sajtó- és propagandatevékenysége útján is érvényesült. A Tisza-völgyi árvízvédelemben a lakosság védelmét szolgáló nagyméretű kitelepítések sikeres végrehajtásához jelentős mértékben hozzájárult az illetékes pártszervezetek irányító és aktív segítő tevékenysége. KÖVETKEZTETÉSEK Véleményem szerint az árvízvédekezés eseményei bebizonyították, hogy a kitelepítési és befogadási szakszolgálat általános és szakismeretei birtokában képes rugalmasan alkalmazkodni a természeti katasztrófák megváltozott körülményeihez és megfelelő irányítás mellett eredményesen közreműködni a védelmi intézkedések irányításában. Az események tanúsították azt is, hogy a szakszolgálat vezetésének mindhárom alapvető változata bevált és hogy a polgári védelmi törzsek irányító és koordináló tevékenysége szükséges és hasznos volt. Az események ugyanakkor bebizonyították, hogy a szakmai irányítás csak megfelelő politikai alátámasztással együtt lehet eredményes. Az árvízvédelem felvetette annak szükségességét, hogy azokban a megyékben, amelyek területe az árvíz által veszélyeztetett, a kitelepítési és befogadási szakszolgálatok felkészítésénél fokozottabban kell figyelembe venni az árvíz következtében kialakulható helyzetet. Az események felhívták a figyelmet a spontán tömegmozgások kialakításának lehetőségére és jelentőségére a természeti katasztrófák során. Elsősorban arra, hogy milyen kihatása van a veszély időszakában a pszichológiai tényezőknek a spontán tömegmozgások megindulására. A tapasztalatokból ugyanakkor egyértelműen levonható az a következtetés is, hogy a politikai felvilágosító munka és a világos szakmai tájékoztatás biztosíthatja mindenekelőtt a nagy tömegeket érintő és csak a nagy tömegek közreműködésével végrehajtható védelmi intézkedések eredményes megvalósítását. * * * Az idézet dokumentáció szerint: „Az árvízvédelmi töltések által védett területen él hazánk lakosságának csaknem a fele. Több mint 350 000 lakóház, 3000 km vasútvonal és 4500 km közút épült itt és a mentesített területeken levő népgazdasági vagyon értéke meghaladja a 300 milliárd forintot. Ezek a számok meggyőzően mutatják az ármentesítés és árvízvédelem szerepét és a gazdasági fejlődéssel csak növekvő jelentőségét az ország életében. Hasonló arányokra Európában, Magyarországon kívül csak Hollandiában találunk példát”. A fenti tények alapján úgy gondolom, hogy a Tisza-völgyi árvíz tapasztalatai egyértelműen igazolták — a védekezés szerves részét képező kitelepítések végrehajtása során is — az árvízvédelmi és polgári védelmi szervek együttműködésének eredményességét és az együttműködés további fejlesztésének szükségességét. Kókay György mk. alezredes SÚLYOS ÍTÉLET A RAJNA SZENNYEZÉSE MIATT Az NSZK-ban a vizek védelmére alkotott törvény alapján az első nagy per a klevei megyei bíróság előtt került ítéletre. A Rajna vizét nyerészkedési indokkal több mint 20 000 t fertőző és szennyező folyadékkal rontották, mondja az ítélet, s ezért a Hamburgi Lloyd Hajógyár tulajdonosát, Jürgen Berchtoldot nyolchónapi elzárásra és 80 000 DM pénzbüntetésre, a vállalat egyik felelős vezetőjét héthavi börtönre és 20 000 DM pénzbüntetésre, további tíz vádlottat 1000—5000 DM pénzbüntetésre ítélte. KORSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS TUNISZBAN Az illetékes tuniszi kormányhatóság felkérésére az NSZK 51 millió DM segítséget nyújt a Tunisztól 120 kmre nyugatra építendő nagy csatornázási műhöz. A felső Medjerda-völgyben Bou-Heurtma-nál völgyzáró gát épül, mely a magvát alkotja a regionális vízgazdálkodási programnak. A létesítmény kapcsán 150 000 hektár terület kerül öntözés alá, melyen gabona, cukornád, citrom és más haszonnövény kerül majd termesztésre. 70