Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

Az 1970. évi Szamos menti árvízzel érintett terület lakosságának sürgős helyi ivóvízellátására az Országos Vízügyi Hivatal 6 db AUV—62 típusú, gépkocsira szerelt komplex víztisztító berendezést vásárolt Csehszlovákiától. Az árvíz levonulása után ezeket azonnal a legkritikusabb helyekre irányította. A szűrőkocsiból, laborkocsiból és vegyszeres pótkocsiból álló 1—1 egység telepítésében, üzembe helyezésében a honvédségi területi összekötők irányításával jelentős szerepet vállaltak a vízügyi szolgálat kijelölt dolgozói, majd — a betanítás után — a tartós üzemeltetést már saját hatáskörükben látták el.

A természeti katasztrófákkal érintett területek, az időszakos vízhiánnyal küzdő kisebb települések polgári lakosságának sürgős ivóvízellátására jól alkalmazhatók ezen mobil víztisztító egységek. Szerkezeti felépítésük, gyors szerelhetőségük (telepítés, levonulás), tisztítástechnológiájuk alkalmassá teszi őket:

— a víz vegyszeres derítésére,

— a mechanikai szennyeződés kiszűrésére,

— a víz szintelenítésére, szagtalanítására és íztelenítésére,

— a víz szükségszerű méregtelenítésére.

A Prága V 3S háromtengelyű — fokozott terepjáró képességű — gépkocsira szerelt szűrőberendezés („A” gépkocsi), valamint egy másik gépkocsiba beépített laboratórium (,,B” gépkocsi) alkalmas a fenti komplex víztisztítási feladat ellátására. Egy egységhez tartozik még egy pótkocsi, melyen — huzamosabb idejű víztisztításra tekintettel — nagyobb mennyiségű vegyszer is szállítható.

A víztisztítók telepítése

A gépkocsik telepítésekor az alábbi általános tényezőket célszerű figyelembe venni, melyek együttessége biztosíthatja a zavartalan üzem feltételeit.

A telepítési hely kiválasztásakor a megközelítési lehetőséget, a legalább 10 m3/óra nagyságrendű vízkészletet kell elsősorban figyelembe venni. Kívánatos, hogy a víztisztító minél közelebb kerüljön a tisztítandó vízhez, továbbá arra kell törekedni, hogy a technológiai folyamat alatt a tisztítandó víz a berendezés egységei között minél kevesebb irányváltozással haladjon. Nem közömbös az egyes tisztítási műveletek közötti lehetséges, illetve megengedhető geodéziai magasságkülönbségek betartása. A vízlelőhely közelében mintegy 20X25 m-es szabad, elegyengetett és jól megközelíthető helyet kell biztosítani. A telepítés és elrendezés módja az 1. sz. ábrán látható.

A szennyezett térfél berendezései külön egységet képviselnek. Itt telepítik, illetve építik meg:

1. az MKCS/F nyersvízszivattyú-aggregátot, mely önfelszívó szivattyúból, benzinmotorból, tüzelőanyag-tartályból és egy közös védőkeretből áll;

2. a 4 db 2000 liter ürtartalmú gumitartályt, melyek a nyersvíz derítésére szolgálnak;

3. a PS3/F szivattyúaggregátot, mely az ülepített (derített) víznek a szűrőkön keresztül való átnyomására szolgál;

4. a piros színnel jelzett tömlőket, melyek a nyersvízszivattyúval kiemelt víznek a derítőtartályokhoz való szállítására szolgálnak;

5. a sárga színnel jelzett tömlőket, melyek a derített víznek a szűrőkhöz való továbbítására szolgálnak;

6. a barna színnel jelzett tömlőket, melyek a csurgalékvizek elvezetésére, szűrőleeresztésre, illetve a szűrők hidraulikus feltöltésére szolgálnak;

7. a szennyvíz-iszapgyűjtő árkot, amelyen a derítőtartályokból leeresztett iszap és az esetleges csurgalékvíz jut a 4 m3-es szennyvízgyűjtő gödörbe.

A tiszta térfélen telepítik, illetve építik meg:

1. a 4 db 2000 liter űrtartalmú és kék színnel jelzett tisztavíz gumitartályt;

2. a tiszta vizet átemelő PS3/F szivattyúaggregátot;

3. a kék színnel jelzett és a tiszta vizet szállító tömlőket;

4. a csurgalékvizek elvezetésére szolgáló árkot.

71