Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
1. A szakszolgálat irányítása Szabolcs megyében Szabolcs megyében a Tisza és a Szamos árterületén, ahol a kimenekített lakosság elhelyezését és visszatelepítését kellett megoldani, a megyei szakszolgálat parancsnokság, viszonylag a legönállóbban tevékenykedett. A kialakult helyzetben ugyanis a szakszolgálatra háruló elhelyezési, nyilvántartási és ellátási feladatok lényegében nem tértek el a szakszolgálat alapvető rendeltetéséből eredő feladatoktól. Ennek következtében a megyei szakszolgálat parancsnokság önálló parancsnokságként tevékenykedett és kiegészült mindazon szervek összekötőivel, amelyek egyébként is közreműködnek a befogadás végrehajtásába. Ilyen körülmények között a szakszolgálat tevékenységének szinte önálló formája alakult ki, amelyben a polgári védelmi törzsek közreműködése — mind a megyei, mind a járási szakszolgálat parancsnokságok szintjén — összekötő tisztek kirendelésével valósult meg. A Szabolcs megyei szakszolgálat ezt a viszonylagos önálló működését a későbbiek során — a tevékenység második formájában — a Lónyaicsatorna térségéből végrehajtott kitelepítéseknél is megtartotta. 2. A szakszolgálat irányítása Csongrád, Békés és Hajdú megyékben Csongrád megyében a Maros, Békés megyében a Körösök, valamint Hajdú megyében a Berettyó árterületein — ahol a veszélyeztetett lakosság kitelepítését, elhelyezését majd széttelepítését kellett megoldani — a polgári védelmi parancsnokságok irányító szerepe fokozottabban érvényesült. Csongrád megyében, a kialakult helyzet következtében szükségessé vált a polgári védelmi parancsnokságok közvetlen irányító szerepének érvényesítése és ennek érdekében a legszorosabb kapcsolat kialakítása a polgári védelmi törzsek és a szakszolgálat parancsnokságok között. Ez részben abban jutott kifejezésre, hogy a megyei polgári védelmi törzs dolgozta ki a kitelepítés és befogadás alapvető terveit, részben abban, hogy a végrehajtás időszakában a megye törzsparancsnoka operatív csoportjaival a kulcsfontosságú helyekről — a helyi polgári védelmi és szakszolgálati parancsnokságokkal közös törzset alakítva — irányította a feladatok végrehajtását. Ez érvényesült elsősorban a makói kitelepítésnél, továbbá a hódmezővásárhelyi és a szentesi befogadásnál. A megyei polgári védelmi törzs közvetlen irányító szerepe a kitelepítés, a befogadás és a viszszatelepítés végrehajtásának időszakában folyamatosan tapasztalható volt. Békés megyében, a megyei polgári védelmi törzs irányítása elsősorban a kitelepítési tervek kidolgozásánál jutott kifejezésre. E tervek alapján a megyei szakszolgálat parancsnokság azonban már viszonylag önállóan irányította a kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés végrehajtását. Ebben az időszakban a szakszolgálat parancsnokságok munkáját a polgári védelmi törzs öszszekötő tisztek kirendelésével támogatta. A megyei szakszolgálat eredményes működéséhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a területi árvízvédelmi bizottság elnökének helyettes funkcióját egyben a megyei szakszolgálat parancsnoka töltötte be. Hajdú megyében, a kitelepítés és a befogadás feladatait a megyei polgári védelmi parancsnokság, a berettyóújfalui járási székhelyre települt, ún. „Déli-irányparancsnokság” útján oldotta meg, amelynek parancsnokát a megyei polgári védelmi törzs rendelte ki, Szoboszló város törzsparancsnoka személyében. Az „Irányparancsnokság” — amely összetételében a járási polgári védelmi parancsnokság, a befogadási szakszolgálat, valamint a közreműködő szervek közös törzseként működött — dolgozta ki a kitelepítés és a befogadás tervét. A kitelepítésre és a befogadásra kijelölt településeken is ilyen közös törzsek irányították a feladatokat a végrehajtás időszakában. A kitelepítés végrehajtásának ilyen polgári védelmi irányparancsnokság útján történő vezetése egyedül Hajdú megyében érvényesült. 3. A szakszolgálat irányítása Csongrád megyében — Szeged város területén Csongrád megyében Szeged város esetében, ahol kitelepítési feladatok előkészítését kellett megoldani, szükségessé vált a polgári védelmi és szakszolgálat-parancsnokságok közös munkájának megszervezésén túlmenően — amint arra már utaltam — az érintett szomszédos megye szerveivel való szoros együttműködés kialakítása is. E tevékenység keretében a Csongrád megyei polgári védelmi törzsparancsnoka, valamint Szeged város kitelepítési szakszolgálatának parancsnoka által meghatározott követelmények alapján, a tervezés közvetlen irányítását Szeged város polgári védelmi törzsparancsnoka látta el. A különböző tervváltozatokat pedig a városi, kerületi polgári védelmi törzs és szakszolgálat parancsnokságok állományából létrehozott közös törzs dolgozta ki. A körtöltésen túli kitelepítési tervváltozat kidolgozásánál került sor a szomszédos megyei polgári védelmi parancsnokság bevonására, amely a kapott kiinduló adatok alapján készítette el a megyére vonatkozó befogadási tervet. összefoglalva megállapítható, hogy az árvízvédekezés során a kitelepítés irányításának alábbi modelljei érvényesültek: 1. a közvetlen szakszolgálati irányítás — polgári védelmi összekötő tisztek közreműködésével, 2. közvetlen polgári védelmi irányítás — önálló szakszolgálati törzsek útján és 3. közvetlen polgári védelmi irányítás — közös törzsek útján. A vezetési modellek különbözősége mellett azonban a kitelepítés és a befogadás végrehajtásának mechanizmusában bizonyos azonosság nyilvánult meg, tekintettel arra, hogy az árvíz idő69
