Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

1. A szakszolgálat irányítása Szabolcs megyében Szabolcs megyében a Tisza és a Szamos árterü­letén, ahol a kimenekített lakosság elhelyezését és visszatelepítését kellett megoldani, a megyei szakszolgálat parancsnokság, viszonylag a legön­állóbban tevékenykedett. A kialakult helyzetben ugyanis a szakszolgá­latra háruló elhelyezési, nyilvántartási és ellátási feladatok lényegében nem tértek el a szakszol­gálat alapvető rendeltetéséből eredő feladatoktól. Ennek következtében a megyei szakszolgálat pa­rancsnokság önálló parancsnokságként tevékeny­kedett és kiegészült mindazon szervek összekötői­vel, amelyek egyébként is közreműködnek a be­fogadás végrehajtásába. Ilyen körülmények között a szakszolgálat tevé­kenységének szinte önálló formája alakult ki, amelyben a polgári védelmi törzsek közreműkö­dése — mind a megyei, mind a járási szakszolgá­lat parancsnokságok szintjén — összekötő tisztek kirendelésével valósult meg. A Szabolcs megyei szakszolgálat ezt a viszony­lagos önálló működését a későbbiek során — a tevékenység második formájában — a Lónyai­­csatorna térségéből végrehajtott kitelepítéseknél is megtartotta. 2. A szakszolgálat irányítása Csongrád, Békés és Hajdú megyékben Csongrád megyében a Maros, Békés megyében a Körösök, valamint Hajdú megyében a Berettyó árterületein — ahol a veszélyeztetett lakosság ki­telepítését, elhelyezését majd széttelepítését kel­lett megoldani — a polgári védelmi parancsnoksá­gok irányító szerepe fokozottabban érvényesült. Csongrád megyében, a kialakult helyzet követ­keztében szükségessé vált a polgári védelmi pa­rancsnokságok közvetlen irányító szerepének ér­vényesítése és ennek érdekében a legszorosabb kapcsolat kialakítása a polgári védelmi törzsek és a szakszolgálat parancsnokságok között. Ez részben abban jutott kifejezésre, hogy a me­gyei polgári védelmi törzs dolgozta ki a kitelepí­tés és befogadás alapvető terveit, részben abban, hogy a végrehajtás időszakában a megye törzs­parancsnoka operatív csoportjaival a kulcsfontos­ságú helyekről — a helyi polgári védelmi és szak­­szolgálati parancsnokságokkal közös törzset ala­kítva — irányította a feladatok végrehajtását. Ez érvényesült elsősorban a makói kitelepítés­nél, továbbá a hódmezővásárhelyi és a szentesi befogadásnál. A megyei polgári védelmi törzs közvetlen irá­nyító szerepe a kitelepítés, a befogadás és a visz­­szatelepítés végrehajtásának időszakában folya­matosan tapasztalható volt. Békés megyében, a megyei polgári védelmi törzs irányítása elsősorban a kitelepítési tervek kidolgozásánál jutott kifejezésre. E tervek alap­ján a megyei szakszolgálat parancsnokság azonban már viszonylag önállóan irányította a kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés végrehajtását. Ebben az időszakban a szakszolgálat parancs­nokságok munkáját a polgári védelmi törzs ösz­­szekötő tisztek kirendelésével támogatta. A megyei szakszolgálat eredményes működésé­hez hozzájárult az a körülmény is, hogy a területi árvízvédelmi bizottság elnökének helyettes funk­cióját egyben a megyei szakszolgálat parancsnoka töltötte be. Hajdú megyében, a kitelepítés és a befogadás feladatait a megyei polgári védelmi parancsnok­ság, a berettyóújfalui járási székhelyre települt, ún. „Déli-irányparancsnokság” útján oldotta meg, amelynek parancsnokát a megyei polgári védelmi törzs rendelte ki, Szoboszló város törzsparancs­noka személyében. Az „Irányparancsnokság” — amely összetéte­lében a járási polgári védelmi parancsnokság, a befogadási szakszolgálat, valamint a közreműködő szervek közös törzseként működött — dolgozta ki a kitelepítés és a befogadás tervét. A kitelepítésre és a befogadásra kijelölt tele­püléseken is ilyen közös törzsek irányították a feladatokat a végrehajtás időszakában. A kitelepítés végrehajtásának ilyen polgári vé­delmi irányparancsnokság útján történő vezetése egyedül Hajdú megyében érvényesült. 3. A szakszolgálat irányítása Csongrád megyében — Szeged város területén Csongrád megyében Szeged város esetében, ahol kitelepítési feladatok előkészítését kellett megoldani, szükségessé vált a polgári védelmi és szakszolgálat-parancsnokságok közös munkájának megszervezésén túlmenően — amint arra már utaltam — az érintett szomszédos megye szervei­vel való szoros együttműködés kialakítása is. E tevékenység keretében a Csongrád megyei polgári védelmi törzsparancsnoka, valamint Sze­ged város kitelepítési szakszolgálatának parancs­noka által meghatározott követelmények alapján, a tervezés közvetlen irányítását Szeged város pol­gári védelmi törzsparancsnoka látta el. A külön­böző tervváltozatokat pedig a városi, kerületi pol­gári védelmi törzs és szakszolgálat parancsnok­ságok állományából létrehozott közös törzs dol­gozta ki. A körtöltésen túli kitelepítési tervváltozat ki­dolgozásánál került sor a szomszédos megyei pol­gári védelmi parancsnokság bevonására, amely a kapott kiinduló adatok alapján készítette el a megyére vonatkozó befogadási tervet. összefoglalva megállapítható, hogy az árvízvé­dekezés során a kitelepítés irányításának alábbi modelljei érvényesültek: 1. a közvetlen szakszolgálati irányítás — pol­gári védelmi összekötő tisztek közreműködé­sével, 2. közvetlen polgári védelmi irányítás — ön­álló szakszolgálati törzsek útján és 3. közvetlen polgári védelmi irányítás — közös törzsek útján. A vezetési modellek különbözősége mellett azonban a kitelepítés és a befogadás végrehajtá­sának mechanizmusában bizonyos azonosság nyil­vánult meg, tekintettel arra, hogy az árvíz idő­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom