Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Lapvízmérce a Fécsi tó leürítő zsilipaknáján tővé tette az ágazati koordináció színvonalának emelését. Ezek a szervezeti változások természetesen nemcsak elnevezésbeni módosítást, hanem a jogkör növelését és a szakember-ellátottság fejlesztését is jelentették. így például Kaposváron a Somogy megyei kirendeltségnél az 1967. évi 1 fős felsőfokú műszaki végzettségű dolgozóval szemben 1970. év elején már 3 egyetemi végzettségű és 2 fő főiskolai végzettségű műszaki dolgozó látja el a kirendeltség feladatait. A területi szervek erősítését célzó szervezeti intézkedés volt a Pécsi Szakaszmérnökség területének megosztásával Mohácson 1969. év folyamán új szakaszmérnökség létesítése. A térben és időben változó vízháztartási elemek feltárása és nyilvántartása érdekében az Igazgatóság az észlelő és jelentő, illetve előrejelző hálózatokat egységes rendszerbe foglalta és fejleszti. Időjárásjelző csoportjának észlelt és összegyűjtött adatait és előrejelzéseit felhasználja az árvízvédelem, a belvízvédelem, és a helyi vízkárelhárítás, továbbá figyelembe veszik az öntözés és a halastavak vízigényléseinél. Hetven állomásról gyűjtik az észlelési mérési adatokat és a meghatározott időnkénti jelentéseket. Elhelyezése a pécsi misinatetői URH állomáson van. A hidrometriai részleg gépkocsival és mérőeszközökkel felszerelve rendszeresen méri a vízhozamokat és gyűjti a vízjárások jellemző adatait. A vízkészletek és vízhasználatok adatainak nyilvántartására eredményesen alkalmazzák a perem lyukkártyát. Az észlelő- és jelentőhálózat és műszereik fejlesztése, tökéletesítése növeli az adatok pontosságát és megbízhatóságát és ezáltal a vízkészletgazdálkodás színvonalát. Kísérleti vízgyűjtőkön az Igazgatóság a tudomány és a gyakorlat összhangjának megteremtésére törekszik. Az időjárásjelzés, vízállás-észlelés, a vízhozammérés mellett széles körben folynak a vízminőségi jellemzők feltárását szolgáló vizsgálatok. Ezek színvonalát akként is szándékoznak emelni, hogy új vízminőségvizsgáló laboratóriumot építettek, valamint hidrobiológiái telep létesítését szervezik, ahol többek között a biológia műszaki alkalmazásával is kívánnak foglalkozni. A Vízgazdálkodási osztály fejlődése mind ügyviteli, mind pedig személyi ellátottság tekintetében tükrözi a megnövekedett feladatokat. Jellemző, hogy az elmúlt esztendőben az osztály kereken 1400 önálló ügyben intézkedett. A megnövekedett adminisztratív feladatok ellátása csak a nyilvántartási rendszer korszerűsítése és a programozott döntési módszer széleskörű kiépítése útján volt biztosítható. A vízgazdálkodás-fejlesztési csoport az elmúlt évben összesen 340 alkalommal végzett műszeres vízhozammérést. Az így nyert adatokat feldolgozás után kartonos hidrometriai adattárba vették nyilvántartásba. A vízgazdálkodás-fejlesztési csoport kezelésében jelenleg 83 kiépített vízállás-észlelő szelvény van, amelyből 26 folyamatos vízhozamnyilvántartási szelvény. A felszín alatti vízkészletek feltárására vonatkozó adatok feldolgozása és nyilvántartásba vétele terv szerint történik. Megkezdte a csoport a felszín alatti vizekre vonatkozó észlelések tervezését is. A hatósági engedélyezési csoport tevékenységére jellemző, hogy 1969. év során 565 db engedélykérelem érkezett és a kiadott vízjogi engedélyek száma 463 db volt. Jó eredményre vezetett az a törekvés, hogy az engedélyezési ügyek 30 napon belül elintézésre kerüljenek. Elősegítette e téren az eredményeket, hogy a következetesen késésben levő ügyfelekkel szemben személyi bírságolást alkalmaztak. A vízminőségvédelem feladatait meghatározza, hogy az Igazgatóság területéhez tartozik a déli Balaton part, amely különösen nyári időszakban a vízminőségvédelem szempontjából az ország egyik legfrekventáltabb területe, továbbá az, hogy a magyar—jugoszláv vízügyi kapcsolatokból fakadó vízminőségvédelmi feladatokat a Dráva és a Mura folyó egészére nézve az Igazgatóság látja el. Igen jelentős tény, hogy a Duna változó szennyezettsége nagymértékben kihat Pécs város ivóvizének minőségére, ezért az Igazgatóság vízminőségi felügyelete rendszeres ellenőrző vizsgálatokat végez a Dunán és állandó szoros munkakapcsolatot tart a szomszédos és érintett vízügyi igazgatóságok vízminőségi felügyeleteivel. A Balaton déli partjának vízminőségvédelme indokolja a fonyódi Vízkémiai Laboratórium létesítését, melynek feladata vizsgálni a Balatonba torkolló felszíni vizeket, az üdülőövezeti szennyvíztisztító telepeket és a Balaton vízminőségét. Már két éve működik Fonyódon — ideiglenes elhelyezéssel — a Vízminőségi Felügyelet balatoni részlege. Említést érdemlő vízminőségvédelmi feladat az Igazgatóság területén a vizek sugárszennyezettségének vizsgálata is. A befogadók eutrofizációjának csökkentése érdekében a vízminőségi felügyelet kezdeményezésére a területen több szennyvíz-halastó létesült (pl. Tekeres községben a Hermann Ottó tó). Állandó felszíni vízmintavételi helyek száma a vízfolyásokon 30, a szükséglet szerinti szennyvíz, nukleáris és öntözővíz-vizsgálati helyek száma mintegy 70. Igen széleskörű társadalmi munka folyik a Baranya megyei és Somogy megyei Vízvédelmi Bizottságok szakbizottságaiban, ezek aktivitásának hangyaszorgalmával. Folyamatosan készülnek a vízvédelmi tervek, melyek konkrétan tartalmazzák a szükséges tennivalókat. Az Igazgatóság területének kedvezőtlen településszerkezete, a közművesítés korábbi évtizedekben elhanyagolt volta, a települési vízellátás terén is nagymértékű erőfeszítéseket kívánt meg. Habár az elmúlt 25 év eredményei e területen is je-54
