Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
A Duna jobb parti Mohács—országhatár közötti védtöltésének állapota 1965. évben lentősek, a helyzet még korántsem mondható kielégítőnek. A terület 580 településéből 88 rendelkezik vízművel, ami egyben azt is jelenti, hogy jelenleg a lakosság mintegy 51%-a részesül közüzemi vízszolgáltatásban. Sajnos ennél sokkal roszszabb a csatornaellátottság, mivel jelenleg összesen 16 település rendelkezik valamilyen mértékű csatornahálózattal, de egy helyen sincs teljes kiépítettség és megfelelő szennyvíztisztítás. A vízellátás eredményeiből megemlítendő, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött Komló város és megépült Mohács város vízműve, továbbá növekedett Kaposvár vízmüvének víztermelési kapacitása. A déli Balaton-part vízellátásának rendezésére beindult a nyugat-balatoni regionális vízmű építése, amely 1973 végére fog befejeződni. Az előzőekben ismertetett adatok azt bizonyítják, hogy az Igazgatóság elismerésre méltó eredményeket ért el mind az ipari vízellátás, mind pedig lakótelepi vízellátás fejlesztése terén. A terület éghajlati, domborzati, talajtani adottságai következtében a mezőgazdaság jelenlegi termelési színvonala mellett az öntözés általában elszórtan, kis telepeken fejlődik. A gazdaságilag fejlettebb térségekben azonban már jelentkezik az öntözőfürtök megvalósításának szükségessége (Mohács és Balatonboglár környéke). Az öntözés kapcsán megemlítjük, hogy az egyedi telepek öntözővíz-igénye általában tározókból biztosítható a terület jelentősebb részén, amelyek megvalósítása többcélú hasznosításuk miatt csak részben terheli az öntözés fejlesztését. A többcélú tározók létesítésének programja összefügg azzal, hogy e területen országos kiemelkedő hagyományai és eredményei vannak a tavi halhústermelésnek, mely mennyiségi és minőségi eredményekben realizálódik. A tárolók rendszerének hasznosságát és fejlesztésének szükségességét mutatja az is, hogy a területen jelenleg 501 db mezőgazdasági hasznosítási tó van és ezenfelül 48 tároló, melyek egy része kettős és hármas rendeltetésű. A mezőgazdasági célú tórozott víz mintegy 35 millió m3, míg az árvízcsúcs-csökkentő tárolók térfogata 13 millió m3. A tárolók nagyobb része a közvetlen vízigények kielégítése mellett az ipari települések dolgozóinak üdülési és sportolási lehetőségeket is biztosítanak. Az Igazgatóság árvízvédelmi feladatai között legjelentősebb a Duna jobb partján a déli országhatár— Mohács közötti 20 km-es töltésszakasz, valamint a Dráva bal partján a déli országhatár—Drávatamási közötti 88 km-es, összesen 108 km hosszú állami fővédvonal, továbbá ugyancsak a Dráva mentén a 19 km hosszúságú másodrendű védvonal fenntartása és fejlesztése. A Duna jobb parti árvédelmi szakasz fejlesztése 1965. évben a nagy dunai árvíz levonulása után kezdődött és a tervek szerint 1972. év végére fejeződik be. Az elmúlt 5 év alatt 956 000 m3 föld beépítésével 10,5 km hosszú töltésszakasz előírt méretre való fejlesztése történt meg. Befejeződött a mohácsi árvízvédelmi központ építése. A még hátra-Rakodás az Igazgatóság tenkeshegyi kőbányájában 55
