Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
Az iparosítás, a korszerű többszintes lakások tömeges építése a városon és a falun, az új kulturális és szociális intézmények, a mezőgazdasági üzemek fejlődése a vízigényeket — és természetesen az elhasznált, szennyezett vizek menynyiségét is — jelentősen megnövelte. A társadalom víz iránti igénye, a víznek, mint nyersanyagnak, fogyasztási cikknek, munkaeszköznek társadalmi és gazdasági szerepe növekszik és egyre nagyobb mértékben befolyásolja a termelőerők fejlődését. Az ivó- és háztartási vízigény a lakosszóm növékedése, az életszínvonal és a magasabb közegészségügyi követelmények miatt fokozódik. A termelésfejlesztéssel közel arányosan használ az ipar is jelentős mennyiségű vizet. A korábbi elmaradott településhálózatunk és fejletlen iparunk mellett a lakossági és ipari vízszükségletek kielégítése két évtizeddel ezelőtt nem okozott különösebb nehézséget a vízgazdálkodásnak. A közüzemi vízművek 1950-ben csak napi 600 000 m3 ivóvizet termelték, az ipari vízművek termelése pedig 1,8 millió m3 volt. A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására a lakossági és ipari vízellátással szembeni igény azonban meggyorsult. Ma a vízművek kapacitása közel napi 2 millió m3, az ipari vízműveké pedig már 7,0 millió m3. A megváltozott társadalmi és gazdasági körül-A vízművek néhány jellemző adata A tiszaszederkényi víztorony mények között fejlődő települések és a szocialista nagyipar a vízgazdálkodással szemben is új, a korábbiaknál jelentősen nagyobb és szélesebb körű igényt támasztott, ezért a települések, a lakosság és az ipar vízellátása az utóbbi években a vízgazdálkodás előterébe került. A vízgazdálkodást korábban úgy tekintették, mint amelynek feladata csak az árvízvédekezés, vagy a mezőgazdaság vízzel való ellátása, sőt egyes időszakokban tevékenységét kizárólag mezőgazdasági célú tevékenységgel azonosították. A népgazdaság különböző ágazatainak tervszerű, arányos fejlesztése ma már a vízgazdálkodással szemben is azt az igényt támasztja, hogy valamennyi népgazdasági ágazat fejlesztésének feltételeit a vízigények összehangolásával és az adott térségben a vízkészletek optimális kihasználásával megteremtse. A vízgazdálkodáson belül a település és ipari vízellátás túlsúlyát részben a felhasznált víz mennyisége, részben az egyes vízgazdálkodási szakágazatokra fordított fejlesztési költségek is jól tükrözik. Az éves vízfelhasználás az egyes fogyasztók szerint a következőképpen oszlik meg: Lakosság vízfogyasztása 0,6 md m3 Ipari vízfogyasztás 2,1 md m3 Mezőgazdaság vízfogyasztása 1,8 md m3 4,5 md m3 3
