Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
A vízgazdálkodás fejlesztésére fordított pénzeszközök megoszlása (1966—70): Lakossági vízellátás és csatornázás 5,9 md Ft Ipari vízellátás és csatornázás 5,7 md Ft Vízkárelhárítás 4,5 md Ft Mezőgazdasági vízhasznosítás 3,3 md Ft Egyéb 1,3 md Ft Összesen: 20,7 md Ft A népgazdaság különböző területein megvalósuló vízgazdálkodási beruházásokból tehát 56% a települések és az ipar vízellátására és a csatornázására jut. A TELEPÜLÉSEK VlZELLÄTÄSA ÉS CSATORNÁZÁSA A települések vízellátására és csatornázására előirányzott 5,9 milliárd forintból 57 városban van folyamatban jelentősebb vízellátási és csatornázási munka. A főváros vízellátási és csatornázási létesítményökre mintegy 1 milliárd forintot fordít. A tervidőszakban épült meg az új felszíni vízmű, megvalósult többek között a Horány-surányi vízmű, a Vaspálya úti főgyűjtőcsatorna és a kelenföldi átemelő. Nagyobb — 50—180 millió Ft közötti költségelőirányzatú — vidéki beruházások, a debreceni vízmű fejlesztése és a városi szennyvízgyűjtők építése, Kecskemét vízellátásának és csatornázásának fejlesztése. Űj csatornamű épül Székesfehérvárott, Veszprémben, Kaposvárott is. A tervidőszak alatt közöl 200 községben is új vízvezeték és 18 csatornamű létesül, elsősorban társulati úton. A vízellátás és a csatornázás fejlesztése rendkívül beruházásigényes és e szakágazatok építési és üzemi költségei állandóan növekszenek. Az ország lakossága 1%-ánák, tehát kereken 100 000 embernek vízvezetékkel való ellátása átlagosan 350 millió Ft-ba, csatornázása 600 millió Ft-ba kerül. Az ivóvíz termelésének és szállításának költsége országos átlagban 3 Ft m3-enfcént, ez az érték 5 évvel ezelőtt még 1,4 Ft volt. A költségek növekedésében döntő szerepe van an-A siófoki szennyvíztisztítótelep modellje 100 ms-es acélszerkezetű víztorony (Hidr о glóbusz) nak, hogy a helyi természetes tisztaságú vízkészletek felhasználódnak és a vizek szennyeződnek. Mind több és több vizet kell tisztításnak alávetni és növekszik a víz és a szennyvizek szállítási távolsága. Jelenleg 16 városunk részére kell a vizet 10—40 km távolságból szállítani. Az eddig végrehajtott fejlesztéssel javult, kiegyensúlyozottabb lett a városokban a vízszolgáltatás, a korábbi évről évre rendszeresen viszszatérő és hosszú idejű vízhiányok megszűntek, illetőleg kisebbek és rövidebb időtartamúak lettek. A víztermelési és tározási tartalék sajnos továbbra is kevés, a fővárosban, a vidéki nagyobb településeken, az iparvidékeken és üdülőövezetekben az igények egyre nagyobb ütemben fokozódnak és sürgetik a vízellátás és a csatornázás fejlesztésének gyorsítását. IPARI VIZGAZDÄLKODÄS Az ipari vízművek és szennyvíztisztító művek építésére, bővítésére, 1966—70 között a különböző népgazdasági ágazatokban 5,7 milliárd Ft van előirányozva. Az ipar jelenlegi évi 2,1 milliárd m3 mennyiségű friss vizet használ, ez a népgazdaság összes vízhasználatának (ipar, mezőgazdaság, lakosság) mintegy 48 %-a. Az ipar ma a népgazdaság legnagyobb vízhasználója. A vízfelhasználás 85%-a hűtővíz, 13%-a egyéb technológiai víz és 2%-a üzemi ivóvíz. 4