Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

A trágyalétározók Nádudvaron A szűrőrácsok 2,5 m hosszú, 60 cm magas tagokból állnak, a szarvastér ezekkel a rácsokkal sza­kaszokra osztható. Két darab, 5x60 m méretű, térszínen lebetonozott és bitumennel leöntött szarvastér épült, amelyek felváltva üzemeltethetők. Az így kezelt trágya szűrése vi­szonylag rövid idő (20—30 nap) alatt kiszárítható, a kiszikkadt trá­gya 90—150 nap után a szarvastér­ről trágyarakodóval felszedhető és a felhasználás helyére szállítható.' A Hajdúnánás—Tedej ÁG-nál és a Berettyóújfalui ÁG tetétleni ser­téstelepén trágyakezelő berendezé­sek ez ideig nem épültek. 3. Minőségi jellemzők Az , egyes sertéstelepekről a szennyvízminőségi jellemzőket a befogadó vízfolyásokba vezetett szennyvizekre adjuk meg, hiszen ezek jelentenek veszélyt a befoga­dókra. Egyes esetekben azonban — más adat hiányában — a nyers szennyvizek adatait közöljük. A közölt adatokból látható, hogy mind a nyers, mind az ismertetett technológiákkal „tisztított” sertés­2 db, egyenként 2700 m3-es föld trágyalétározóból áll. Az ülepítő­medence hosszanti átfolyású, nyílt felszínű, szakaszos üzemű. A nyo­móvezetékből érkező híg trágyalé az elosztóaknába kerül, majd az osztóvályu vezeti az éppen üzemelő ülepítőmedencébe. A felszíni usza­­dékot úszó merülő-fallal tartják visz­­sza, az ülepítés hatásfokát szalma-, vagy műanyagbetétes szűrőnek a kifolyási végén történő behelyezésé­vel lehet növelni. A kiülepedett trágya a medence megtelte után a szárazra állított medencéből tőzeg­bekeveréssel kitermelhető és a fel­­használás helyére szállítható. Az ülepítőmedencéből kivezetett híg trágyalé a létározóba kerül, ahonnan szivattyúval (v. szippantó­kocsival) vehető ki és szállítható el a környező szántóterületekre. A téli időszakban keletkező trágyalé táro­zására ugyanezen földmedencék 90 napig alkalmasak. Az itt keletkező trágyalé halas­tavi hasznosítására a TIVIZIG ké­szített tanulmánytervet, a magas beruházási költségek miatt egyelőre nem került megvalósításra. c) Biharkeresztesi ÁG mezőpeterdi sertéstelepe Az épületből mosatással trágya­­légyűjtő aknába vezetik a híg trá­gyát, ahonnan szippantókocsival szállítják a mintegy 100 m-re levő „szarvastérre”. A napi trágya­mennyiség mintegy 50 m3. A szip­pantókocsival szállított trágyakeve­réket a térszínre épített, betonosz­lopok közé helyezett rácsozattal — mögötte 20—25 cm vastag szal­marakattal szűrőzve határolt térbe öntik, ahol a keverék szétterülve ülepszik, víz- és trágyalétartalmát a szalmaszűrőfalon át leadja. A trágyalé a tárolöhely mellé épített folyókákban gyűlik össze, ahonnan a Merza-csatornán át a befogadó ölyvösbe vezetik. A trágyaléelhelyezés jelenleg itt sem megoldott, a befogadót nagy­mértékben szennyezi. Telep megnevezése O2 fogyasz­­tás/KMn Ö4 BOI5 összes száraz anyag összes szerves anyag NH + 4 ion mg/1 Polgár Nyers szennyv. 1552 8625 10 556 7054 560 tározó 946 6400 4 190 1700 290 Nádudvar Nyers szennyv. 4054 5000 11 350 7688 340 ülepített 2714 4675 7 408 4064 175 tározott 1139 5537 5 840 3380 320 Tedej Belvízzel kevert trágyalé 76,8 200,5 1 154 550 25 Tetétlen Nyers szennyv. 1838 6400 7 204 4000 105 Mezőpeterd elfolyó trágyalé 976 6600 7 010 3810 117 összehasonlításul Nyers szennyv. 304,2 (városi szennyvíz adatai) 292,4 1 840 468 14 tisztított szennyv. 47,5 42,6 1 708 214 3,2 telepi szennyvizek a felszíni vizek minőségét nagymértékben veszé­lyeztetik, rendkívül nagy szennye­­zettségi értéket képviselő szerves anyag tartalmúk, valamint igen ma­gas O2 fogyasztásuk miatt, a mér­gező NH+4 tartalomról nem is be­szélve. Különösen veszélyes a trá­gyáié olyan területen, ahol — mint a TIVIZIG területén is — a számí­tásba jövő befogadók igen kis víz­­hozamúak. Az említett okok miatt komoly gondot jelent egyrészt a meglevő telepek szennyvizeinek el­helyezése, másrészt az új telepek helyének kijelölése és a keletkező szennyvizek elhelyezésével, vagy tisztításával kapcsolatos előírások megadása. A sertéstelepi szennyvizek elhe­lyezése során arra kell törekedni, hogy a szilárd részek valamilyen módszerrel mielőbb kerüljenek le­választásra, mert a trágya és trá­gyáié együttes kezelése a meginduló rothadási folyamatok okozta insta­bil állapot miatt lehetetlen, a szi­lárd részek későbbi leválasztása ülepitési módszerekkel nem oldnató meg. A sertéstenyésztő gazdaságok érthető törekvése a keletkező szi­lárd ürülék minél nagyobb hánya-90

Next

/
Oldalképek
Tartalom