Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
trágyaelhelyezési lehetőségei 1. Előzmények Az ország lakosságának növekvő sertéshűsigényét kielégíteni napjaink elsőrendű feladata. A korábbi időszakban létesült sertéshizlaldák az igények kielégítésére nem voltak képesek és távlatban sem lehet a sertéshústermelés fejlesztését erre alapozni. A nagyüzemi korszerű sertéshizlalás mind árban, mind minőségben, mind mennyiségben képes olyan terméket előállítani, amellyel a kereslet távlatban is kielégíthető. Az ilyen jellegű telepek létesítésére már korábbi években is volt példa, jelenleg azonban további új nagyüzemi sertéshizlaló telepek létesítésével kell számolni. Hajdu-Bihar megyében a jelenlegi ismereteink szerint az alábbi telepek megvalósítását tervezik: Berettyóújfalu 2x3000 férőhely Balmazújváros 5000 Püspökladány 5000 Kaba 2500 Sárrétudvari 2500 Hajdúszovát 1500—2500 Biharkeresztes 2880 Egyek 2880 Eddig megvalósított — korszerűbb — sertéstelepek: Polgár (Orsz. Sertéshizlaló V.) max. 20 000 férőhely Nádudvar (Vörös Csillag Tsz) >» 3 600 Hajdúnánás—Tedej (Állami Gazd.) >» 12 000 Tetétlen (Állami Gazdaság) 11 000 Mezőpeterd (Állami Gazdaság) )> 3 500 (Megjegyzés: korszerűbbnek azokat a nagyüzemi sertéstenyésztő telepeket tekintjük, ahol a hústermelés az iparhoz hasonlóan folyamatos, a telep vízellátása vízművel biztosított és a trágya összegyűjtése és telepen belüli szállítása vízöblítéssel történik.) 2. A jelenlegi állapot jellemzése kétszintes ülepítőbe kerül, majd (félórás tartózkodás után) az átemelő-berendezés : — az üledéktől mentes szennyvizet visszajuttatja öblítővízként a csatornahálózatba; — a durva üledéktől mentes szennyvizet a lemezes ülepítőre emeli; — a kétszintes és lemezes ülepítők iszapját az iszapsűrítőre emeli. A lemezes ülepítő hatásfokának javítására mészadagolásra is lehetőség van. Az így tisztított szennyvizek a Basa—Bogát-közi csatornán át a királyéri belvízcsatornába jutnak. Jelenleg a kétszintes és lemezes ülepítők nem üzemelnek. b) Nádudvari Vörös Csillag Tsz sertéstelepe A sertéstelep 3600 sertés egyidejű hizlalására épült, a számított trágyamennyiség 60 m3/nap. A trágyakezelő berendezések tervezése során abból indultak ki, hogy az épületekből vízöblítéssel kikerülő híg trágyát ülepítőrendszerbe vezetik, ahol azt mezőgazdasági hasznosításra előkészítik. A megépített berendezések és azok üzeme a következő: A hizlaló épületekben keletkezett trágya a kifutók melletti trágyacsatornába kerül, ahonnan épületenként naponta egy-egy alkalommal úsztatják le — öblítéssel — az átemelő szivattyútelep szívóaknájába. A szívóakna előtt durva rács fogja fel a szivattyúra káros uszadékot. A szivattyútelep 2 db 1000 liter/p teljesítményű szivattyúval (amelyből 1 db tartalék) az ülepítőrendszerbe emeli a szennyvizet. Az ülepítő rendszer 2 db, egyenként 120 m3-es vb. ülepítőmedencéből és A felsorolt sertéstelepeken a keletkező sertéstrágya- és trágyaléelhelyezés jelenlegi megoldása egymástól erősen eltérő, az egyes megoldásokat az alábbiakban ismertetjük: Ulepítőmedencék Nádudvaron, háttérben a trágyalétárőzök a) Orsz. Sertéshizlaló Vállalat polgári sertéstelepe A sertéstrágyát és trágyalevet a sertésszállások között elhelyezkedő nyitott betonvályuk gyűjtik össze, a vízöblítéssel (lemosással) összegyűjtött trágya és trágyalé gravitációsan kerül a fő levezető csatornába, ahonnan szivattyús emeléssel vezetik a két részre osztott szennyvíztározóba. A tározó 29 160 m3 szennyvíz befogadására képes, (200 m3/nap szennyvízre méretezték) az öntözési idényben (mintegy 160 napig) a keletkezett szennyvizek tározhatók. A tározóba vezetett szennyvizek a mechanikai szennyvíztisztó telepekre visszavezethetők, a visszavezetett szennyvíz először 89
