Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

6. ábra. Szerelik a hidromechanizációs kotró csővezetékét ladta a FOKA teljesítőképességét. A kívánt tel­jesítményt viszont csupán 1970-re érhetik el. Ehhez két további, évi 800 ezer köbméter telje­sítményű kotrót kívánnak beszerezni. Megépíte­nek további két vedersoros-kirakószalagos ele­vátort, a szállítóparkot pedig 16, egyenként 500 tonna hordképességű uszállyal növelik (6. ábra). Az árvédelmi töltések építéséhez ugyancsak 1970- ig még egy nagy teljesítményű holland kotrót szereznek be. Nem kétséges, hogy a FOKA az elmúlt 20 esztendő során igen nagy utat tett meg. Sokat fejlődött, stabil műszaki és egyéb dolgozó lét­számával, munkagépeivel ma már igen szerte­ágazó feladatok megoldására alkalmas szervezet és minden biztosíték megvan arra, hogy a vál­lalat a növekvő követelményekkel a jövőben is lépésben maradjon. Vincze Oszkár DOCTUS NON FIAT, Az úttörő őrsvezető az úttörő őrsöt vezeti. A vállalat igazgatója a vállalatban egyesült csoport munkájáért és teljesítményéért felel. Az országos vállalat vezér­­igazgatója, — pl.: Országos Gumiipari Vállalat — több gyáregység feljebbvalója. Az OVH vezetője az egész ország vízügyeit irányítja. Könnyű belátni, hogy min­denki, aki bizonyos számú ember közös teljesítményéért felel: vezető. Fentiekből kitűnik azonban, hogy a vezetők közölt nagy különbség van, egyrészt a vezetett csoport nagy­sága, másrészt a felelősség tekintetében. A kérdést vizsgálva látjuk, hogy van felső vezető, közép- és alsó vezető. Azt is látjuk, hogy ez a felosztás nem statikus, ha­nem a gazdaságirányítás rendszerének függvényében dialektikusán változik. Pl.: az ó-mechanizmusban egy vállalati igazgató középvezetőnek volt tekinthető, az új mechanizmusban általában, a vállalat nagyságától füg­gően, felső vezető. Ezeket a különböző szintű vezetőket „képezték”, il­letve helyesebben szólva továbbképzik. Nyilvánvaló az, hogy különböző képzettségre (nem szakmai, hanem v e­­z e t ő i) van a különböző szinteken szükség. Jelenleg a meglevő vezetőknek tartanak különböző előadásokat, vagy — ami sokkal rosszabb —, ilyen címen bő ív­számban tanulmányokat iratnak; és senkisem vizsgálja azt, hogy vajon a vezetőben a szükséges szintű veze­tési képesség megvan-e? Egy időben a vezetési képességet a szakmai képzett­séggel misztifikálták. Megítélésem szerint lehet valaki három diplomával akadémiai levelező tag, kiváló szak­ember, rossz vezető. Eszembe jut, hogy André Maurois kitűnő életrajzában a világ eddig élt egyik legnagyobb tudósáról, a penicillin feltalálójának — Sir Fleming­­nek — főnökéről, Sir Almroth Wrigt-ről azt írja, hogy rendkívül rossz vezető volt. Azt mondhatnám, hogy ez a misztifikálás a vezetési képesség és a szakmai kép­zettség között, egy időben szándékos volt, és talán szándékosan félrevezető. Ugyanakkor viszont a vezetőposztok betöltésénél elő­fordul az is, hogy a szabály erősíti a kivételt. A Ma­gyar Hajó- és Darugyár, darugyár-egység termelési fő­osztályvezetője, és a vállalat angyalföldi hajógyárának termelési főosztályvezetője nem rendelkezik megfelelő szakképesítéssel és mindkettő kiváló vezető. A kérdés tehát nem olyan egyszerű, mint ahogy ösz­­szekeverjük. Magyarán mondva a helyére kell tenni minden fogalmat, tehát nem szabad a vezetői képessé­get a szakmai képzettséggel összekeverni és viszont. A vezetői képesség a személyiségnek a képességeken és az ügyességen nyugvó fajtája, amely képessé teszi 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom