Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
12 egységből álló, 6900 LE összteljesítményű új vontatóhajó-parkja van. Az uszálypark néhány esztendő munkája nyomán 26, egyenként 300 tonna, 33, egyenként 360 tonna és 27, egyenként 500 tonna hordképességre egészült ki (4. ábra). A vállalat ezzel a szállítóparkkal 1967-ben csaknem 8 millió tonna kavicsot szállított. A hidromechanizációs kotrópark — az arányos fejlődés törvényszerűségeit követve — az utóbbi évekig nem sokat változott. A korszerűtlen egységeket átépítették, másokat kiselejteztek. A vállalat önerejéből csak 1967-ben vásárolta az első korszerű holland-kotrót, amellyel kotróparkja 8 kotróhajóra egészült ki: ebből 4 vedersoros, 4 pedig vágófejes típus. Évi együttes teljesítményük 1 millió köbméterre tehető. Az elmúlt évben egy újabb, az eddigieknél sokkal nagyobb teljesítményű, szintén holland gyártmányú „KING” típusú kotrót vásároltak, amely egymagában is csaknem megkétszerezi a vállalat korábbi hidromechanizációs teljesítőképességét (5'—6. ábra). A vállalatnak mindössze egyetlen kis teljesítményű zagyelevátora volt, amelynek kapacitása nem volt elegendő az igények hiánytalan kielégítésére. Ezért a FOKA 1967—68-ban saját tervei alapján a bajai hajójavító műhelyében megépítette és üzembe állította az új, óránként 150 köbméter teljesítményű zagyelevátort. Ezeken kívül további 4 kisebb teljesítményű vedersoros-kirakószalagos csatornakotró, zagytovábbító állomás, fenékürítő uszály, tank- és szenesuszály és tanyahajó egészíti ki a FOKA hajóparkját. A FOKA a kavicstermelés és folyam- és folyószabályozás követelményeit, eddig hiánytalanul kielégítette. A beruházásokon kívül ez az eredmény csak jelentős műszaki fejlesztés révén volt elérhető. A gőzüzemű munkagép ugyanis ma már teljesen korszerűtlen. Az is közismert, hogy a dieselesítés után is csak a Diesel-elektromos, vagy a Diesel-hidraulikus kotró számít igazán modem megoldásnak. A vállalat a diesele-4. ábra. Vedersoros, hidromechanizációs kotró 3. ábra. Elevátor, kirakó gémmel 5. ábra. Feltöltés készítése hidromechanizációval sítési programját, különösen az elevátorok üzembe állításával eredményesen hajtotta végre. Ismeretes, hogy a folyami kavicstermelés az utolsó 20 esztendőben a korábbinak csaknem az ötszörösére növekedett. Technológiai színvonala a kavics önköltségi ára a világszínvonal körül alakult. A termelés teljes folyamatát sikerült gépesíteni, a termelőgépek túlnyomó többségükben Diesel-elektromos meghajtással üzemelnek. A részleges automatizálás folytán a létszámszükséglet a minimumra csökkent, a termelés a feladatoknak megfelelően a legkedvezőbben alakult. Előrelátható azonban: a következő évtizedekre mind a kavicsfogyasztás, mind a szabályozási és egyéb vízépítési feladatok igen jelentős növekedése. Szükségszerűen indokolt tehát, e tipikusan kettős hasznú vállalat teljesítményének további fejlesztése. A vállalati műszaki fejlesztés a vízgazdálkodás szempontjából is kulcsfeladatnak számít. Ezért nyereségből és értékcsökkenési alapból rendszeresen nagyobb fejlesztési program végrehajtását tervezik. Már 1968-ban megállapították, hogy az ország valóságos kavicsszükséglete lényegesen megha-77
