Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
A volumen és a termelési szerkezet rövid áttekintése után a munkaügyi, gép- és anyaggazdálkodási helyzetet ismertetjük. Bérezési helyzetünk vonatkozásában megállapítható az, hogy mind az egy munkásra, mind az egy alkalmazottra jutó munkabér alakulása egészséges. Az egy munkásra és az egy alkalmazottra jutó munkabér alakulása az átlaghoz viszonyítva százalékosan az alábbi képet mutatja. Munkabér Vállalat megnevezése egy munkásra egy alkalmazottra Mélyépítő 105,0 80,0 Közmű- és Mélyépítő 97,5 107,5 Hídépítő 94,0 97,4 Vízügyi Építő 102,0 114,0 Dunántúli Vízügyi Építő 103,5 106,6 Keletmagyarországi Vízügyi Építő 98,0 94,6 Az egy építőipari munkásra jutó termelés számításánál az 1968-ban teljesített befejezett és befejezetlen építőipari termelés végösszegét használtuk fel. Ez a módszer eltér a mérlegbeszámolókban levő építési-szerelési termelékenységi mutató számításától. Erre a módszerre azért volt szükség, hogy a számítást minden egyes vállalatnál azonos súlyú, ill. azonos tartalmú számlálóra vonatkoztatott értékekkel végezhessük el. Az összehasonlítható adatokat az átlaghoz viszonyított százalékokban adjuk meg. Sorrend Vállalat megnevezése Termelékenység 1. Mélyépítő 136,0 2. Vízügyi Építő 107,1 3. Közmű- és Mélyépítő 103,8 4. Hídépítő 97,7 5. Dunántúli Vízügyi Építő 82,5 6. Keletmagyarországi Vízügyi Építő 72,7 Az értékelés a tábla áttekintése után egyértelmű. Vállalataink munkaügyi helyzetének ismertetésénél arra kell nyomatékosan rámutatni, hogy a teljesítménybérben ledolgozott órák száma még nem érte el azt a mértéket, melyet a végzett építési-szerelési munkák jellege lehetővé tesz. A vonatkozó adatok az alábbiak: Vállalat megnevezése Telj esítmény béres órák aránya százalékban Mélyépítő 92,0 Közmű- és Mélyépítő 95,2 Hídépítő 69,3 Vízügyi Építő 72,4 Dunántúli Vízügyi Építő 64,8 Keletmagyarországi Vízügyi Építő 62,2 A nyereségszázalék és a teljesítmény es órák százaléka között szoros korrelációs kapcsolat volt. A gépgazdálkodási helyzet vállalatainknál az alábbiakban foglalható össze: a géppark összetétel-vizsgálata alapján bizonyítható, hogy a más tárcák vállalatai régebben kialakult vegyes mélyépítőipari profilúknak megfelelően a műszakilag fejlettebb gépfajtákkal jobban el vannak látva, mint vállalataink. Ugyanakkor az OVH vállalatai a nagyobb földmunkagépek területén állnak jobban. Ha az összes gépek adataiból leemeljük az áramfejlesztő gépek, villamoshegesztő gépek és fémmegmunkáló gépek adatait és a maradványt, mint az építőipari munkához szükséges gépparkot vizsgáljuk, az alábbiak állapíthatók meg. Egy építőipari munkásra jutó gép db szám rokon profilú vállalatoknál kb. 40—50 százalékkal magasabb, mint vállalatainknál és az egy építőipari munkásra jutó LE érték is kb. 20—30 százalékkal több. Erre azért kell felfigyelni, mert bizonyítható az, hogy ezen gépesítettségi mutatók és a vállalati nyereségszázalék között határozott pozitív kapcsolat van. Ezek az arányok ugyanis azt mutatják, hogy — bár nagy földmunkagépek területén jól fel vagyunk szerelve — az építőipari gépek területén, ezen belül is elsősorban a belső anyagmozgatás gépesítettsége vonalán még nem fejlődtünk fel kellő mértékben. A hasonló profilú más vállalatoknál ez az évek során kialakult, míg vállalatainknál a gyors felfutás miatt ezt — a távlati feladatok felmérésére támaszkodva — tudatos célprogrammal kell pótolni, melyet azután igyekezni kell a lehetőségek határain belül megvalósítani. Az anyaggazdálkodási helyzet vállalatainknál 1967-hez képest javuló tendenciát mutat, bár mind az építési-szerelési munkák anyaghányada, mind pedig a teljes termelési volumenre vetített anyaghányad még mindig magasabb, mint az összehasonlított mélyépítőipari átlag. Villamosenergia-felhasználás terén 1967 óta vállalataink sokat fejlődtek, de abszolút értékben mérve ez még mindig alacsony szinten mozog. A vonatkozó értékek az alábbiak: Vállalat megnevezése Egy építőipari munkásra eső KWó 1967 1968 Index Közmű és Mélyépítő 1020 1093 107,2 Hídépítő 1085 950 78,4 Vízügyi Építő 570 825 145,0 Dunántúli Vízügyi Építő 178 447 251,0 Keletmagyarországi Vízügyi Építő 307 321 104,5 164
