Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-10-01 / 5. szám
szét egyensúlyát a legkevésbé bontsa meg, s erre a legjobb biztosíték, ha a védettséget a természeti adottságok célszerű kihasználásával lehet biztosítani. Az előkészítő munka során tanulmányozni kell a meteorológiai (csapadék, szél, hőmérséklet) és a hidrológiai (vízjárás, jégborítás, hordalékmozgás) viszonyokat is, hogy ezek alapján helyes következtetésekre lehessen jutni. Ipari létesítmények (ipartelep, nagyforgalmú teherkikötő stb.) közelsége általában zavarólag hat és a kedvezőtlen esztétikai megjelenésen túl ezek esetleg egyes funkciók megszűnését is okozhatják. [2] A marina kapacitásának meghatározásánál a jelentkező. illetőleg becsléssel megállapított társadalmi igényeket kell alapul venni. Mivel hazánkban a hasonló létesítmények kiépítettsége messze elmaradt a természeti adottságoktól, számítani lehet arra, hogy ez a feladat közeli jövőben fokozott fontossággal fog jelentkezni. A magyarországi kishajózásról annak területi és szervezeti szétszórtsága miatt pontos számadatok nem állnak rendelkezésünkre. Hozzávetőleg mintegy 15—20 000 egységre tehető az üdülési és sportcélokat szolgáló kishajók száma, melynek közel fele a Balatonon közlekedik. A kishajók és azok használóinak száma különösen az utóbbi 10—15 évben mutatott rohamos növekedést. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan ez a ten-Ш hojóallás kikötócölöpökkel Kizárólag ÚS7Ó eauséoekból összey J állított zárt hajiam kétoldali kikötöhidakkal 1 1. ábra. Kishajókikötők általános elrendezése dencia a belső és külső idegenforgalom fokozódásán keresztül a jövőben még határozottabban fog érvényesülni és a kishajózásba újabb tömegek fognak bekapcsolódni. A hajók számbeli gyarapodását nagyban elősegíti, hogy a kishajók műanyagok felhasználásával lényegesen olcsóbban és nagyobb sorozatban állíthatók elő, mint hagyományos építési eljárással. Ugyancsak kedvezően hat, hogy néhány éve a kereskedelem jó minőségű és megbízható üzemű csónakmotorokat hoz forgalomba, amelyek új színt jelentenek vizeinken és az üdülési jellegű kishajózást eredményesen népszerűsítik. A járművek túlnyomó része könnyű építésű, s csak az utóbbi években tapasztalható a Balatonon, hogy a közepes méretű kishajók részaránya növekszik. Ez a tendencia a motoros, különösen a beépített motorral ellátott kishajók elterjedésével később valószínűleg a Dunán is érvényesülni fog, mivel a járművek általában több napos vizen való tartózkodásra is alkalmasak, s ezért távolabbi kirándulócélok felkeresését is lehetővé teszik. A hajóállomány szerkezetének ismerete fontos, mert esetünkben (2. ábra) pl azt mutatja, hogy a kishajók többségét a tényleges használaton kívül vízből kiemelve kell elhelyezni. III. A marina víz felőli oldalának kialakítása Az elhelyezésre kerülő kishajók számának és típusának ismeretében a marina vízterületét gondos vizsgálattal kell meghatározni. A folyami és tavi kishajók egymástól ugyan erősen eltérőek lehetnek, a kívánalmak azonban, amelyeket felvetnek, azonos forrásból f§Jt^dnak, s ezért a kérdést összevontan is lehet tárgyalni. Elsőnek említjük a mederszabályozás szempontjait., amely a vízfolyás, vagy állóvíz tüzetes ismeretét igényli. Már a munka elején a szabályozásra illetékes vízügyi igazgatóság szakvéleményére kell támaszkodni, mert ez, mint a terület legjobb ismerője és a vízfolyás „gazdája”, a legsokoldalúbb ismeretekkel rendelkezik. A marina vízterületét úgy kell kialakítani, hogy az a közforgalmú hajóút forgalmát a lehető legkisebb mértékben zavarja. Következő lépésben a vízterület méretezését kell elvégezni. A marina vízterülete a kishajók mozgásához és kikötéséhez szükséges területekből tevődik össze. Az egyes területrészek nagysága a mértékadónak tekintett vízi jármű fő méretei alapján úgy állapítandó meg, hogy mind a menetben levő, mind pedig az álló hajók biztonsága biztosítva legyen. [3] A hajók kikötési helyeire, 157
