Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
oxidálást lehet végezni, míg bikromátos módszer esetén — irodalmi adatok szerint is — 90—96%-os oxidálás érhető el. Hasonló jellegű magas szervesanyagtartalmú szennyvizek esetében csak a bikromátoS oxigénfogyasztás jellemzi reálisan a szennyezettség mértékét, ezért a jövőben ennek alkalmazását javasoljuk. — A szűrt és szüretien minták vizsgálati eredményei jelzik, hogy célszerű a kiszűrhető anyagok minél nagyobb részének leválasztására törekedni. A mezőgazdasági tervezésben szokásos 4 évenkénti 200 q/kh istállótrágya-adaggal egyenértékű sertéstrágyalé Nádudvaron évenként 100 m3/kh, Bikali ÁG-nál évenként 50 m:!/kh trágyalének felel meg. e) Keletkező trágya és trágyalé halastavi hasznosítása Ilyen megoldásra két helyen látunk reális lehetőséget: Nádudvaron és Polgáron, bár a létesítmények beruházási költségei meglehetősen magasak és megnyugtató hazai tapasztalat itt sem áll rendelkezésre. f) A trágyalé elhelyezése öntözés után A kiöntözhető trágyalé nitrogén hatóanyagtartalmát alább közöljük az öntözött terület nagyságának becslése céljából: Az itt ismertetett adatok alapján és a számított trágyalémennyiségek, valamint hatóanyagtartalom figyelembevételével szükséges szántóterületek nagyságát a következő táblázatban tüntettük fel: (átlagosan 70 m3/kh/év trágyalémennyiséggel). telepítjük és az előzetesen szűrt és ülepített trágyalevet az öntözővízbe keverve együttesen juttatják ki a területre. Ennek várható költségei: 1,5—2,0 Ft/m3. Mivel azonban az öntözési üzem termeléstechnikai és időjárási körülmények miatt csak szakaszos lehet, a keletkező trágyalé legalább féléves tározását kell biztosítani. Az újabb sertéshizlaló telepek kijelölésénél, — ahol ehhez távlatban öntözővíz biztosítható — már ilyen elv alapján kerestük a telepítés megfelelő helyét, ügyelve arra, hogy az általunk szükségesnek ítélt tározóterek létesítésére természetes erek, holtmedrek legyenek a közelben, (ezek mezőgazdasági termelésre nem, vagy csak kevésbé alkalmasak), amelyek lezárásával a tározás a felszíni vizektől függetlenül megoldható. Azokon a területeken, ahol ilyen öntözőtelepek létesítésére anyagi okok vagy vízkészlet hiánya miatt egyelőre nem kerülhet sor, a javasolt tározókból, — ha azok telepítésénél ezt a szempontot számításba vesszük — hordozható esőztető berendezésekkel juttatható ki a szántóterületre a trágyalé évenként egyszer, vagy kétszer (esetleg a szórófejek nélkül üzemeltetett csővezetékeken), ezt a tényt viszont a tározó méretezésénél kell figyelembe venni. 5. Összefoglalás Trágya megnevezése N hatóanyag kg Eltérés az istállótrágyától Hagyományosan kezelt istállótrágya 100 q 25 1 1 m3/nap szennyvízmennyiség esetén Nádudvar évenként 50 2 1 m3/nap szennyvízmennyiség esetén Bikái (ÁG) évenként 100 4 A TIVIZIG működési területe be-A sertéstelep megnevezése Várható évi állatállomány db Várható évi vízmennyiség m3 Szükséges min. önt. terület kh Szükséges tározótér m3 fogadóként számításba vehető felszíni vízfolyásokban szegény, ezért a jelentkező sertéstrágyalé elhelyezési igények kielégítésére, ill. valamilyen formában történő megoldása nagy gondot jelent. Ezen túlmea) Tervezett telepek Berettyóújfalu 3 000 Balmazújváros 5 000 Püspökladány 5 000 Kaba 2 500 Sárrétudvari 2 500 Hajdúszovát 1 500—2 500 b) Meglevő telepek Hajdúnánás—Tedej 12 000 Tetétlen 11 000 Mezőpeterd 3 500 Közölt adataink csak tájékoztatnak, a tározótér és öntözött terület nagyságát minden esetben a tényleges trágyalémennyiség és hatóanyagtartalom alapján esetenként kell megtervezni. 16 500 240 8 000 27 400 400 13 000 27 400 400 13 000 13 700 200 7 000 13 700 200 7 000 8 200—13 700 100—200 4 000—7 000 65 800 940 33 000 60 300 860 30 000 19 200 280 10 000 Amint a táblázatból is látható, ilyen jelentős területekre a trágyáié kijuttatása nem egyszerű feladat. Kézenfekvő megoldás kínálkozik akkor, ha ezeket a sertéstelepeket ac. esőztető öntözőtelepekkel együtt nőén — sőt talán elsődleges szempontként — azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés növeléséhez rendelkezésre álló szerves trágya hasznosítása érdekében mindkét igényt kielégítő megoldást kell keresnünk. Olyan megoldásokat javaslunk, amelyeknél a trágya és trágyalé szétválasztása már a tisztítás első lépcsőjében egyszerűen és megbízhatóan megoldható, a nehezen kezelhető trágyalé pedig előöntözéssel hasznosítható. Gál Tivadar Sulyok Dénes csop. vez. mérnök vegyésztechnikus Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 92
