Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
2. ábra. A Gellert fürdő és szálló romos épülete 1945 tavaszán kódott finom iszapréteget felbolygatták, a víz sáros elszíneződést mutatott. Későbbi vizsgálatok megállapították, hogy ez a finom iszap dolomit-kristályok halmaza. 1718—1809-ig a Sárosfürdő a város tulajdonába kerül, majd nyilvános árverés útján a Ságits család birtokába jut. 1822-ben a fürdő igénytelen emeletes épülete szorosan a barlang alatt a falnak feküdt. Közös fürdője, három kőfürdője és öt lakószobája volt. Berendezése egyszerű. A közös fürdőt csak egy deszkafal osztotta két részre, a nők és férfiak számára. 1832-ben a fürdőt bővítették, csinosították. A régi fürdőmedence az építkezés folytán a mélységbe került és fölötte mecset alakú kupola volt. Több leírás szól arról, hogy ebben az időben a fürdőhely közelében hosszú szekérsorok várakoztak, mert nem csak az országból, hanem külföldről is sok látogatója volt a híres gyógyító fürdőnek. A múlt század utolsó éveiben, amikor a mai Szabadság híd építését elhatározták, az állam a Sárosfürdőt kisajátította, az épületét lebontották. A felépítendő híd tengelyében fekvő — az ott fakadó források által táplált — medencét beboltozták, körülötte a terepet feltöltötték. A források foglalására egy kb. 10 méter átmérőjű, hatszögletes alaprajzú helyiség épült, melynek boltozatát középen hatszögletű gránit oszlop támasztja alá. Az 1914-ben elkészült forrásfoglalás alapterülete 103 m2 és a boltozat teteje 3 méter mélyen van a Gellért tér mai térszintjétől. így került évszázadok alatt az „Acsik Ilidzse”, a nyitott fürdő a föld alá és ma, mint a Gellért gyógyfürdő forrásvízgyűjtő medencéje percenként átlag 1000 liter 43 C°-os radioaktív, kalcium-magnéziumhidrokarbonátos vízével a fürdő gyógyvízellátását biztosítja. A Közmunkák Tanácsa tulajdonát képező Sárosfürdő ásványos vizű forrását a Magyar Királyi Belügyminisztérium már 1896. évi június 21-én 53114. sz. alatt kelt intézkedéssel hivatalosan is gyógyforrásnak nyilvánította. 1904-ben került a Sárosfürdő forrása és a hozzá tartozó fürdőtelepi telek végleg a főváros tulajdonába, amikor is azt kereken 1 millió koronáért a Közmunka Tanácstól megvásárolta. A Sárosfürdő helyére és örökébe lépő Gellért Gyógyfürdő és Szálló komplexumot Sterk Izidor, Sebestyén Artur és Hegedűs Armin tervei alap-3. ábra. A Gellért forrásvízgyüjtő medencéje 6