Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

ján 1911-ben kezdték építeni. Ä háborús — munkaerő, anyagbeszerzési stb. — nehézsé­gek miatt az építkezés csak 1918-ban fejeződött be. (Az idén lesz 50 éves a Gellért fürdő.) A lé­tesítési költségek kereken 10 millió aranykoro­nát tettek ki. Az új épület alaprajzi elrendezésének fő rendel­tetése az volt, hogy a hatalmas méretű márvány fürdőcsarnok köré csoportosuljanak a különböző fürdő- és gyógyhelyiségek, melyek egyben a gyógyszállóhoz is szervesen kapcsolódjanak. A legkényesebb igényeket is kielégítő gyógy­fürdő- és szállókomplexum berendezése a kö­vetkező volt: 1. Férfi termálfürdő 3 medencével, 145 ka­binnal. 2. Női termálfürdő 3 medencével, 105 kabinnal. 3. Külön iszapkezelés 9 kezelőhelyiséggel. 4. Társas iszapkezelés, külön férfi és külön női osztályokkal. 5. 32 termál kádfürdő, szénsavas és speciális gyógyszeres fürdőkre berendezve. 6. Hőlégkezelő osztály. 7. Férfi és női vízgyógyintézet. 8. Férfi és női napfürdő. 9. Mechanöterápia (Zander). 10. Inhalatorium és pneumatikus kamra. 11. Elektroterápia. 12. Nőgyógyászati kezelések. 13. Röntgen-osztály. 14. Laboratórium. A gyógyszállóban 240 szoba készült 340 ágy­­gyal, 80 fürdőszobával. 1924-ben Bánlaky Géza és dr. Benczúr Gyula a fürdő igazgatója és főorvosa beadvánnyal for­dultak a Fővárosi Tanácshoz, melyben a fürdő deficitjének csökkentésére többek között egy hullám strandfürdő és uszoda felépítésének en­gedélyezését kérték. A Főváros magáévá tette a javaslatot és 1927-ben elkészült, megnyílt a 4. ábra. Súlyfürdő-kezelés 5. ábra. Légi felvétel a Gellért fürdő épületéről és hullámfürdőjéről fürdő és szálló parkjában a Hullámfürdő 560 m2 felületű medencével, 286 kabinnal és 160 vet­kőzőszekrénnyel. 1934-ben pedig az ún. télikert helyén létesült a Pezsgőfürdő 260 m2 területű medencével. 6. ábra. Díszkádfürdő i

Next

/
Oldalképek
Tartalom