Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-04-01 / 2. szám

г 5. ábra. Kisebb akadályok robbantása 6. ábra. A befagyott Duna látképe Hosszú tapasztalat szerint az összetorlódott jégtömeg a folyó vizét igen gyorsan nagy magas­ságban visszaduzzasztja. Az ilyen visszaduzzasztás következ­ményeként a jeges árvíz értékes lakó- és termőterületekre zú­dulhat. Ezt a veszélyt a kidol­gozott új technikai eljárás igen lényegesen csökkentheti, még­pedig azzal, hogy a korszerű robbantó eszközökkel a jégtor­­lasz megszüntethető. A szétrob­bantott, fellazított jégréteget jégtörő hajókkal megbontják és a folyón leúsztatják. A jeges árvíz elhárításában a tervszerűen összehangolt rob­bantó alakulatok, ipari robbantó csoportok, valamint a bevált jégtörő hajók tevékenysége a műveletek együttes alkalmazása fokozottan növeli a védekezés hatékonyságát. A Vegyi- és Robbantástech­nikai Kutató Laboratórium által készített nagyhatású, korszerű és könnyűszerrel kezelhető jég­robbantó töltetek hatékony vol­tára mind a lengyel, mind a ju­goszláv szakemberek felfigyel­tek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy jégtörő hajóink, valamint korszerű jégrobbantó eszkö­zeink a Duna menti országok szoros együttműködése és kö­zös erőfeszítése nagyban segíti a jég levonulásának gyorsítását és mindez együttesen fokozott mértékben járul hozzá a jeges árvíz veszélyének csökkentésé­hez. A jégrobbantás hatása a környezetre Minthogy a jeges árvíz idején gyakran igen jelentős hatásfokú robbantó tölteteket kell alkal­mazni, indokolt, hogy a műve­letnek a környezetre gyakorolt hatását is részletesen ismerjék. Fontos érdek fűződik ahhoz ugyanis, hogy a robbantás mi­lyen hatással van a víz alatti élőlényekre, a folyómederre, utakra és a folyó menti telepü­lések élet- és vagyonbiztonsá­gára. De tartsunk sort. A jégmezők felületén végzett robbantásos lékelés, nagyobb töltetek jég alá süllyesztése 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom