Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
Az árvízvédelmi művek fejlesztéséhez az 1968—85 közötti időszakban 60—70 millió m3 föld beépítése szükséges. Nemcsak szakmai körökben ismeretes, de az államvezetés és a lakosság széles rétegei előtt is mind nyilvánvalóbb, hogy a vízgazdálkodás fejlesztésében jelentkező elmaradás a népgazdaság fejlődésének jelentős korlátja lehet, Ez a felismerés szükségessé teszi a vízgazdálkodás tervszerű, arányos fejlesztését a népgazdaság általános fejlődésével összhangban. Sok esetben ez előtt kell járnia éppen azért, hogy azok a népgazdasági célkitűzések (mezőgazdaság belter jesebb fejlesztése, ipartelepítés, településfejlesztés, lakásépítkezés stb.) megvalósulhassanak, amelyek létrejöttének, vagy hatékonyabb hasznosulásának előfeltétele a vízgazdálkodási viszonyok megváltoztatása. Ez viszont szoros koordinációt kíván a népgazdaság többi ágazatával és ebből az következik, hogy a vízgazdálkodás beruházási részesedését a népgazdasági beruházásokból növelni kell, éspedig a jelenlegi 6,0%-ról mintegy 7,0—7,60/0-ra. A műszaki fejlesztést a vízgazdálkodásban a gépesítés, az automatizálás, a villamosítás, a kemizálás, a hírközlés, az izotópok és műanyagok korszerű eszközeivel és módszereivel meg kell gyorsítanunk. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy minden vízgazdálkodás-fejlesztési tevékenység kiindulási alapja a rohamosan növekvő társadalmi szükséglet összevetése a korlátozott és már jelentős hiányt mutató készletekkel. Célja pedig a szükséglet és a lehetőség gazdaságos összehangolása különböző műszaki, gazdasági és igazgatási intézkedésekkel. Arra törekszünk, hogy indokolatlanul sehol se kössük le a vizet, de a népgazdaságban jelentkező jogos igényeket zavartalanul kielégítsük. * * * A gazdasági reform sikerének egyik előfeltétele a műszaki és gazdasági szakemberek szaktudásának, alkotó-, szervező-, és vezetőkészségének magas szintű, komplex hasznosítása. Mivel a mérnök nemcsak műszaki alkotások létrehozója, hanem a termelőszervezet1 vezetője is, felmerül a kérdés, milyen új ismereteket kell elsajátítania ahhoz, hogy a vezetői feladatokat „mérnöki módon”, tevékenységének hatását előre felmérve és a kívánt hatás eléréséhez vezető minimális költséget igénylő módszereket alkalmazva oldhasson meg. Már túlhaladott és a fejlődést akadályozza az olyan vélemény, hogy kiváló műszaki szakemberek vezetéstudományi ismeretek nélkül is alkalmasak műszaki, kutatási, fejlesztési tevékenységet ellátó bonyolult szervezetek vezetésére. A műszaki fejlődés gyors üteme és a gazdasági kapcsolatok sokrétűsége folytán az ipar- és üzemvezetéssel szemben támasztott követelmények megnövekedtek, szintetizálódtak és immár általánosan elismert szóhasználatként „vezetéstudomány” néven terjedtek el. A fejlődés tehát nemcsak a termelés technológiáját, de a termelés irányítását és vezetését is forradalmasítja. A műszaki tudományos gondolkodásmód azonban csak alapul szolgálhat a hasonló típusú gondolkodásmódot feltételező vezetéstudományi ismeretekhez, de nem elégséges önmagában a vezetési feladatok korszerű, színvonalas ellátásához. Helyes megoldásnak az tekinthető, ha a műszaki vezető egyaránt járatos a szakterület műszaki kérdéseiben, a vezetéstudomány elméletében és gyarkorlatában. Amikor joggal állítjuk, hogy a vezetéstudomány elmaradt a természettudományok és a termelés fejlődése mögött, azt is megállapíthatjuk, hogy rajtunk, irányító munkánk színvonalán, tartalmán és stílusán, oktatási módszereinken, a tudományos és műszaki élet társadalmi fórumain múlik, hogy a vezetési módszerek fejlődése megelőzze a technika fejlődését. Ez nem is igényel nagyobb beruházást, objektív feltételei nagyrészt megvannak és éppen ez úton érhető el a termelőerők optimális kihasználása, a gyorsabb ütemű műszaki fejlődés. Hírek November 12—14-e között hazánkba látogatott Josef Smrkovszky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási minisztere. Budapesti tartózkodása során Dégen Imrével, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével a Dunai Vízerőműrendszer tervezési és építési kérdéseiről tárgyaltak. Épül a Köszörüvölgyi gát A mátrai Regionális Vízmű 1. építési üteme Párád, Parádfürdő, Parádhuta, Bodony, Recsk, Mátraballa és Mátraderecske vízellátását biztosítja. A regionális Vízmű bázisát a Köszörűvölgyi völgyzárógát és tároló jelenti (2000 m3/nap ivóvíz), amely 1967 év folyamán készül el. * * * Megkezdődött az Ecsedi-láp meliorációs munkáinak alapját képező Szamos—Kraszna közi belvízrendszer kivitelezési munkája. A 25 millió forintos főmű beruházás során létesülő két új főcsatorna, két szivattyútelep és őrtelep 1970-re készül. Hírek 1968. február 12-én a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meghívására „A vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége” címmel Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Székesfehérvárott. Az előadás után került sor a „Több, jobb vizet” című új vízügyi ismeretterjesztő film ősbemutatójára. 39
