Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
1. kép A hullámzás az ideiglenes rőzsevédelmet gyorsan tönkreteszi KIMUTATÁS Jelentősége a vízépítésben, elsősorban, mint védőelem jut ugyan kifejezésre, de közgazdasági szempontból semmiképpen sem hanyagolható el, hogy védelmi funkcióinak kedvező ellátása mellett, a védelem e módja nem igényel külön ipari kapacitást, sőt jelentős építőanyag- és műanyagipari, valamint mezőgazdasági nyersanyagforrást képvisel, tekintélyes termőképességgel és termelési biztonsággal. A töltés, illetőleg partvédőnádas kialakítása és fenntartása A vízügyi földműveken a hullámzás okozta károsodások meggátlását szolgáló nádsávok ökológiai igényeinek a szempontjait, már a földművek tervezése során érvényesíteni kell. A nádtelepítés céljára ún. nádpadkát kell kialakítani. A padka esése a szükséges sávszélességnek a függvénye. Alapvető szabály ugyanis — a nád élettani jellemzői alapján —, hogy a védősáv nádállománya az 50—150 cm-es vízborítási határok között helyezkedjék el. a merenyei kísérletben szereplő kezelések nádállományának fontosabb fejlődési jellemzőiről* (az adatok az alkalmazott kezelések 4—4 ismétlésének átlagadatai) 1. sz. táblázat A kezelések megnevezése Állománysűrűség Szármagasság a tenyészidc végére a 6 leveles állapot eléréséig eltelt idő Szárátmérő 1966 1967 1966 1967 1966 1 1967 1967 db/m2 cm nap 1 mm 1. Függ. zöldszál dugványozás a) gyepszőnyegbe 29 82 63 155 43 45 4,75 b) gyepszőnyeg nélkül 41 87 62 166 45 54 5,25 2. Fektetett zöldszál dugványozás a) gyepszőnyegbe 58 101 80 178 18 45 5,85 b) gyepszőnyeg nélkül 44 98 66 178 40 45 5,75 3. Gyökértörzs dugványozás a) gyepszőnyegbe 35 38 66 166 66 47 5,0 b) gyepszőnyeg nélkül 21 74 48 170 51 47 5,7 4. Telepítés magvetéssel a) gyepszőnyegbe 8 35 42 128 21 40 3,33 b) gyepszőnyeg nélkül 90 167 28 143 62 40 3,0 * A tárolót tápláló patak elégtelen vízhozama miatt a telepített nádsáv állománya nem volt elborítható 1967-ben, csupán öntözték, az adatok tehát nem optimális vízborítás mellett alakultak ki. 2. kép. A különböző kezelésű kísérleti parcellák növényállománya 1966. augusztus havában a merenyei kísérletben A sávszélesség viszont a vízmélységtől, a szélsebességtől és a hullám meghajtási távolságától, végső fokon a várható hullámmagasságtól függ. A hivatkozott irodalmi adatok és gyakorlati megfigyelések szerint 8—10 m széles nádsáv már teljes csillapítást ad, 40—50 cm-es hullámmagasság esetén, tehát nagyobb — 1,5 m alatti — vízmélység esetében ez tekinthető minimális sávszélességnek. Nagyobb hullámzás esetén 17—25 m a szükséges sávszélesség. (10) A nádsávon való áthatolás során, a hullám magasságának és az átcsapó hullám rézsűre ható nyomásának csökkenését jellemző redukciós görbe, az alapterület függvényében (10) (Relatív sűrűség G %) 1 m-es nádsávra vonatkoztatva. 1. ábra о 20 vi weo wtxmom'wxonoHo ~ t:S% yp ta ивз П,Ь? Ц50 ПМ 5 1.55 1,00 Q7t 055 О,К hi = hullámmagasság a nádsávba hatolás előtt a kilépésnél Po max = az átcsapó hullám max. nyomása a rézsűre nádsáv nélkül Ps max. = az átcsapó hullám max. nyomása a rézsűre nádsáv esetén
