Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

Gyep Fővédőnádsáv Előnádsáv * ' tnrackos össze-’ levőkkel, hely be .vetve fektetett szól vaggegyébbt dugványozással tiodon Telepítve gyeps7eróensörB nódmagvetessel ‘ Psz bio ш pi, _é7 2,ln 4. Win7 Töltés öntöréshez Ideiglenes rőtemé 2. ábra A nádpadka kiépítésének semati­kus rajza sík- vagy dombvidéki tá­rolóknál. Psz = f (hi/hf); esése pedig 1 : Psz Psz = a mértékadó hullámmagas­sághoz mérten szükséges nád­sáv szélessége egy munkamenetben, előzőleg gépi eszközökkel összekeverve a fenti anyagokat. Ezután többszöri ugarolásszerű lazítás következzék diszktiller és gyűrűshenger váltakozó munkájával, 8—12 cm mélyen. A nád telepítése azután aszerint, hogy a földmű műszaki készenléte mely időszakra esik, történhet mag­vetéssel, gyökértörzs-dugványokkal, függőleges, vagy fektetett száldug­ványozással. Magvetés alkalmazható március­tól októberig, a gyökérdugványozás legkedvezőbb ideje a kora tavasz és az ősz, a száldugványozás pedig a 6 leveles állapottól a virágzás kez­detéig, május közepétől július vé­géig. Magvetésnél a mag csíraképessé­gét ellenőrizni kell, mert csak en­nek alapján lehet a szükséges mag­mennyiséget — 50—100 %-os több­lettel — meghatározni. A gyökérdugványozásnál 10—12 db, egyenként 2—3 ép nódusszal rendelkező ryzomát dugványozunk m2-enként, 8—10 cm mélységre. 1. A nád telepítése Tm = az évenkénti betakarítás tarlómagassága a fővédő­sávon. 3. kép. Szépen fejlődött, sűrű gyökértörzs (ryzoma) állomány 1967 nyarán Az előnádsáv szerepe a rézsű na­gyobb esésű részének és a rézsűláb­nak a feltöltés és leürítés ideje alatti hullám védelme. A VITUKI vizsgálata szerint az állomány védőképessége, a magas­ságot illetően, akkor kedvező, ha a szármagasság meghaladja a víz­mélységnek a hullámmagassággal megnövelt értékét. A földmű építésénél azokat a töl­tésszakaszokat kell lehetőleg az épí­tés első ütemében elkészíteni, ame­lyek az uralkodó széljárás alapján a legkitettebbek lesznek. Az így nyert kész felületen a telepítés már az építés alatt megindulhat, a nyert idő pedig segíti az állomány meg­erősödését, illetőleg csökkenti a víz­szintkorlátozás időtartamát. A padka elkészülte után a rend­szerint erősen tömörített felületet megfelelő mezőgazdasági gépi esz­közökkel fellazítjuk, a padka esésé­nek megfelelően változó szélesség­ben, ridgerrel, vagy gréderrel húzott 180—200 mm magasságú vízszintesen vezetett töltésekkel sávokat képe­zünk. A legkisebb sáv szélessége az alkalmazott talajművelő munkaesz­köz munkaszélességével egyezzék meg. A sávok felületére RCW2 mű­trágyaszóróval adjunk ha-ként 3—5 to 50 % szárazanyagtartalmú kom­­posztot 165 kg/ha N hatóanyagot 45 kg/ha P2O5 hatóanyagot 120 kg/ha K2O hatóanyagot 4. kép. Az egyes kezelések állománya közötti különbség a 2. vegetációs időben lényegesen csökkent (1967 szeptember, Merenye) Halastavaknál kialakult gyakorlat szerint 1000 m hullámmeghajtási tá­volságig 3—5 m, majd további 1000 m-ként 2—2 m nádsáv már meg­felelő védelmet nyújt a hullámzás ellen, ha az állomány sűrűsége a 70—90 szál/m2-t, illetőleg a legalább 5—10 mm-es vízszint feletti átlagos szárátmérőt a nád elérte. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom