Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
kénti felvétele volt. A keresztszelvények a jobb parti, töltés mentett oldali lábától a bal parton a vasúti töltés lábáig terjedt. Mérési alapvonalként az „A” feladatban vízszintes értelemben, és a „B” feladatban magasságiig meghatározott sokszögvonal szolgált. A szelvényezés kezdőpontját (0 + 000) a Dunavölgyi Főcsatorna 1-es hektométer-kövétől a torkolat felé 50 m-re vettük fel. Az 50 méteres távolságokat mérőszalaggal tűzték ki (stacionálták). Az így keletkezett felvételi alapvonalról a keresztszelvényeket prizmával tűzték ki. A jellemző tereppontok távolságát az alapvonaltól mérőszalaggal, magasságát szintező műszerrel határozták meg. A mederfelvételt, szelvényenként ladikból szondarukkal végezték, a távolságot pedig a két part között kifeszített szelvénykötéllel mérték. (3. sz. ábra.) A helyszíni mérések eredményeit 1 :100-as magassági, illetve 1 : 200-as vízszintes méretarányban rakták fel a keresztszelvényekre. D. feladat: tachimetrikus és ortogonális felmérés: A tachimetrikus felvételt a sokszögpontok felhasználásaival MOM Та—Di diagramm-tachiméterrel végezték, amely jelenleg a legkorszerűbb műszerek egyike. A műszerhez tartozó lécen az átlóspont magasságának beállítása után a műszerállástól mért távolság- és relatív magasságkülönbség közvetlenül leolvasható, így vele mind a mérés, mind a számítás gyors. A tachimetrálásra rendelkezésre álló 3—3,5 óra alatt a nappali hallgatók átlagosan 60—100, a levelező hallgatók 40—60 részletpontot tudtak felmérni. (4. sz. ábra.) A mért tereppontokat abszolút magasságaik számítása után transzportőrrel fel kellett rakni az 1:500-as részletes helyszínrajzra, és felhasználásukkal 20 cm-es rétegvonalakat kellett tervezni. A terepen pont- és idomvázlat is készült. A tachimetrikus felvétellel szemben az ortogonális beméréssel meghatározott részletpontok csak síkrajzi jellegűek, csak vízszintes értelemben meghatározottak. Az ortogonális beméréshez kitűzőrudak, 50 m-es keretes mérőszalag, 30 méteres kézi acélmérőszalag és kettős szögprizma állt rendelkezésre. Mérési vonalként többnyire a sokszögvonalak egyes oldalait használták fel. A bemért tereptárgyakat az 1: 500-as részletes helyszínrajzon kellett feltüntetni. (5. sz. ábra.) III. TAPASZTALATAINK A nappali tagozatos hallgatóknak a gyakorlat 5 napján a mérési eredmények feldolgozása és a már említett teljes tervdokumentáció befejezése volt a feladatuk. Ez a tervdokumentáció a gyakorlatban részt vevő mind a 8 csoport együttes munkáját foglalja magába. Elkészítése komoly feladatot jelentett, amit a hallgatók többször éjszakába nyúló munkával teljesítettek. A mérési gyakorlat tartama alatt több alkalommal akadályt jelentett a kedvezőtlen időjárás, így a viharos eredetű hűvös szél és a többszöri eső. A felmérési gyakorlaton bevált a váltó módszer. A négy feladatkomplexumot (А, В, C, D) mindennap más és más felmérő csoport végezte, tehát a 4 nap elteltével minden csoport minden munkafázist gyakorolt. A mérőgyakorlat végén a meghívott gyakorlatvezetők tapasztalataikat és véleményüket összegezték: megállapították, hogy hallgatóink „fegyelmezett, illedelmes, tisztelettudó, jó ízlés diktálta magatartással nemcsak szakmai, hanem morális vonatkozásban is feltétlenül öregbítették az Intézet jó hírnevét”. (Idézet a záró j elentésből.) örvendetes tényként állapítható meg, hogy a tanszék műszerellátottsága kielégítő, s a magyar MOM Művek korszerű műszerei a legjobb külföldi műszerekkel vetekedve, kifogástalanok. A mérőgyakorlat befejeztekor a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és annak Alaptárgyi Tanszéke nevében köszönetét mondtunk Milasovszky Géza, Jakab József, Aszalós Sándor és Novotny Iván meghívott előadóknak önfeláldozó munkájukért. Szorgalmas munkájukkal és gyakorlati tapasztalataik átadásával komoly nívót és rangot adtak a mérőgyakorlatnak. Lehetővé tették, hogy több évtizedes tapasztalatuk alapján a vállalt munkafázist a hallgatók — a lehetőségnek, terepadottságnak és időjárásnak függvényében — a legkorszerűbben és legszakszerűbben végezhessék el. 4. ábra. Tachimetrikus felvétel Та—Di tachiméterrel II; 'I • |f.;; ■' ;llllJ r .1 . 1 45 5. ábra. Épület ortogális bemérése
