Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
2. ábra. Vonalas szintezés mód nyílott a jó gyakorlati megoldások véghezvitelére. A mérőgyakorlat alatt a hallgatóknak az alábbi hidrogeodéziai feladatokat kellett megoldani: 1. A Vízügyi Igazgatóság Geodéziai Csoportja által külön e célra létesített két V-rendű háromszögelési pont között mindkét végén tájékozott sokszögvonal mérése és számítása. 2. A kijelölt sokszögpontok, és a Dunavölgyi Főcsatorna hektométerköveinek magassági meghatározása. 3. Csoportonként egy-egy területrész terepviszonyainak területszintezéssel való felmérése. 4. A sokszögpontok felhasználásával csoportonként előre meghatározott terület felvétele tachimetrikus úton. 5. A létesített alaphálózatra támaszkodva a területen levő létesítmények ortogonális bemérése. 6. A Dunavölgyi Főcsatorna mentén keresztszelvények felvétele (a vasúti töltés lábától a Dunavölgyi Főcsatorna töltés mentett oldali lábáig). 7. A Dunavölgyi Főcsatorna 50 méterenkénti mederfelvétele. A feladatokat a nappali tagozatos hallgatók nyolc, a levelező hallgatók 4—4 csoportra osztva, négy gyakorlatvezető irányítása mellett hajtották végre. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum igazgatójának felkérésére a gyakorlatvezetők kiváló hidrogeodéták voltak: Milasovszky Géza, a VIZITERV geodéziai osztályvezetője, Jakab József, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Novotny Iván az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság geodéziai csoportvezetője és Aszalós János a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság főelőadója. A külső munkára rendelkezésre álló négy nap alatt az egyes munkafázisokat a következő csoportosításban gyakorolták a hallgatók: A. feladat: a sokszögvonal mérése és számítása. B. feladat: alapszintezés. C. feladat: mederfelvétel, keresztszelvény-felvétel. D. feladat: tachimetrikus és ortogonális felvétel. A. feladat: sokszögvonal mérése és számítása: Ат. előre adott, s fakarókkal állandósított sokszögvonal bemérése és irodai feldolgozása. A szögmérést MOM Te—Dl típusú 6” leolvasóképességű teodolittal egy fordulóban, két távcsőfekvésben végezték el. Az irányzott pontokon háromlábú vasállvánnyal körkeresztmetszetű kitűzőrúd állt központosán. (1. sz. ábra.) A hosszmérést 50 méteres acélkeretes mérőszalaggal végezték, oda-viszsza méréssel. A gyakorlóterepen a hosszmérést nehezítő terepakadályokat lépcsős méréssel kellett leküzdeni. A délelőtti terepmunka után, délután az Intézet gyakorlótermeiben a sokszögvonalakat és poláris pontokat hétjegyű trigonometriai táblázat és számológép segítségével számolták ki. Ennek keretében irányszögszámítás és középtájékozási szögszámítást is kellett végezni. A meghatározás alapjául a koordináta-jegyzékben szereplő háromszögelési pontok szolgáltak, melyek henger déli rendszerben vannak meghatározva. A kiszámított sokszögvonalakról sokszögelési vázlat készült. A sokszögpontokat koordinátáik alapján az 1: 500 méretarányú részletes helyszínrajzra is fel kellett hordani. B. feladat: alapszintezés: Ezt a feladatot MOM 35 U-típusú szintező műszerrel kellett megoldani. A koordináta-jegyzékben szereplő magassági alappontokból kiindulva magassági értéket kellett adni a sokszögpontoknak és a Dunavölgyi Főcsatorna hektométer-köveinek a kijelölt szakaszon. (2. sz. ábra.) Ebbe a csoportba tartozott a területszintezés is. A munka 20 méteres négyzetháló kitűzésével kezdődött, majd a hálózat sarokpontjainak, illetve az esetleges közbeeső jellemző tereppontoknak a magasságát kellett szintezőműszerrel és léccel meghatározni. A területen levő anyaggödröket vízszintes értelemben a rácshálózatra vették fel. A területszintezés adatai az 1: 500 méretarányú részletes helyszínrajz szintvonal tervezéseinek képezte alapját. C. feladat: mederfelvétel, keresztszelvény-felvétel: A feladat a Dunavölgyi Főcsatornán keresztszelvények 50 méteren-3. ábra. Mederfelvétel kifeszített szelvénykötél mellett 44
