Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
I. A MÉRÖGYAKORLAT MEGSZERVEZÉSE A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Alaptárgyi Tanszékén belül, másfél év terjedelemben folyik a geodézia oktatása. A hallgatók három féléven át: első félévben heti 3, második félévben heti 2 és harmadik félévben heti 4 órában hallgatják a geodéziát. Mindhárom félévben heti 2 óra gyakorlat van. Első év végén kollokvium, második év végén szigorlat zárja le a tanulmányokat. A hallgatók másfél éves munkájának zárófeladata az egyhetes mérőgyakorlat. Az 1966. évi mérőgyakorlat célja az volt, hogy minden hidrogeodéziai munkafázist egy teljes munka keretében végezzék el a hallgatók, s a munka, amit végeztek, a gyakorlati életben felhasználható legyen. A mérőgyakorlat megszervezése előtt felkerestük az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetőségét, s felkértük őket arra, hogy jelöljenek meg egy olyan felmérendő területet, mely alkalmas a mérőgyakorlatunk lebonyolítására. A Vízügyi Igazgatóság vezetője a nagygyakorlat megtartására a Dévécsér telep környékének felvételét javasolta. A terület kiválasztását az oktatási célon kívül az is indokolta, hogy ezen a területen az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, az általa szakmailag irányított Vízügyi Szakközépiskola részére mérő- és gyakorlópályát kíván létesíteni, ezért a Vízügyi Igazgatóság és a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum között fennálló szocialista szerződés keretében a nappali hallgatók által készített felmérési tervdokumentációt átadjuk további felhasználás végett. Az Igazgatóság geodéziai csoportvezetőjével bejártuk a terepet, s elvégeztük annak lehatárolását. Megállapodtunk abban, hogy a nagygyakorlat rövid időtartama miatt az előzetes kataszteri feltárást elvégezzük, a tájékozásra és bekötésre alkalmas háromszögelési pontokat felkutatjuk, s azok koordinátáit a hallgatók részére bocsátjuk. Előzetesen bemérjük a tervezett két sokszögvonalat, s azok pontjait karókkal állandósítjuk, hogy azoknál már az első napon egy-egy csoport részletmérést is végezhessen. A nappali hallgatóknál teljes elméleti és gyakorlati tárgyi tudást tételezhetünk fel, a levelező hallgatóknál viszont alkalmat kellett adnunk arra, hogy gyakorlati tudásukat kiegészíthessék. Részben ez a tény, részben pedig az egyes évfolyamok felkészültségbeli különbsége indokolta, hogy a nappali, illetve a levelező hallgatókkal szemben támasztott követelményeket különbözően kellett megszabnunk. Amíg a nappali tagozatos hallgatóknak módjuk volt a különböző műszereket és mérési módszereket az évközi gyakorlatokon megismerni, addig a levelező tagozatos hallgatóknál erre csak az itteni mérési gyakorlaton kerülhetett sor, mivel a különböző konzultációs központok műszerfelszerelése nem éri el a Tanszék műszerfelszerelésének a szintjét. A csoportos beosztás, az évfolyamok közti követelménykülönbség és a meghívott gyakorlatvezetők létszáma tette indokolttá, hogy az évfolyamok külön-külön, egy-egy hét eltolódással végezzék munkájukat. A nappalos hallgatók teljes tervdokumentációt, a levelező hallgatók részleges mérési gyakorlatokat végeztek. II. A MÉRÖGYAKORLAT ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A geodéziai mérőgyakorlaton az alábbi évfolyamok vettek részt: 1. Levelező tagozat III. évfolyam. 2. Levelező tagozat II. évfolyam. 3. Nappalos tagozat II. évfolyam. A III. éves levelező hallgatók geodéziai szigorlatukat 1964—65-ös tanév végén letették, azonban az 1965. évi rendkívüli dunai árvíz miatt a mérőgyakorlat megtartására mód nem volt. A levelező III. éves hallgatók 29-en jelentek meg, munkájukat 4 csoportban végezték. A levelező II. éves hallgatók létszáma 34 fő, munkájukat szintén 4 csoportba osztva végezték. A nappalos II. éves hallgatók közül 52 fő vett részt a mérőgyakorlaton, 8 csoportba osztva. A gyakorlat helye a betervezett Dévécsér telep környéke, a Baja— Bátaszék vasútvonaltól északra, kétoldalról a dunai védtöltés, illetve a Dunavölgyi Főcsatorna által határolt, nagyjából háromszög alakú terület, a hajdani Békavár csárda környéke. A terület megfelelő a vízügyi szolgálatban előforduló geodéziai mérési módszerek gyakorlására. Megtalálható rajta a gyakorlatban általában előforduló fedettség, tagoltság, belvíz, műtárgyak és egyéb adottságok. A mérés idején jelentkező dunai áradás következtében, a mederfelvételnél 43