Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
vállalatok a fenntartási, gyors hibaelhárítási és a kisebb fejlesztési munkák elvégzésére, törpevízművek építésére kivitelező részlegeket létesítettek, melyek évi 500 millió forint értékű vízépítőipari munkát végeznek. A hatékonyabb, gazdaságosabb és a magasabb színvonalú üzemeltetés révén a II. ötéves terv időszakában a vállalati munkások átlagkeresete országosan 16%-kal, az alkalmazottaké 12%-kal emelkedett. A bérszintek a fejlődés ellenére nem érik el a más ágazatok hasonló munkaköreiben foglalkoztatott dolgozók átlagkeresetét. Ez munkaerő-vándorlást, a továbbképzésben való részvétel csökkenését, a magasabb képzettségű dolgozók más szerveknél való elhelyezkedését, következésképpen pedig a tanácsi vízügyi vállalatok műszaki színvonalának süllyedését okozhatja. A víz- és csatornamű vállalatok jelenlegi szervezete jól bevált. Ezért ezt a szervezeti formát indokolt a továbbiakban is fenntartani és erősíteni. Szorosabb együttműködést kell azonban kialakítani a területi vállalat helyi üzemegységei és a városi vagy községi tanács szakigazgatási szerve között. Rendszeresíteni kell az üzemegységek beszámoltatását a helyi — városi vagy községi — tanácsok előtt. A II. ötéves terv elején kezdte meg működését hazánkban az első regionális vízmű Borsod megyében. Rövidesen létrejön a balatoni üdülőkörzetre kiterjedő regionális vízmű és néhány éven belül sor kerül a Mátravidéki regionális vízmű felállítására. A regionális vízművek már nemcsak helyi településfejlesztési érdekeket szolgálnak, hanem létesítésükhöz és üzemeltetésükhöz szélesebb körű népgazdasági érdekek fűződnek és működési területük általában túlnő a megye területén. A regionális víz- és csatornaműveknek — mint jelentős közcélú vízi létesítményeknek — építése, bővítése, és üzemeltetése feletti közvetlen felügyeletet az OVF gyakorolja. A regionális vízművek és az érintett tanácsi szervek együttműködésének módozatait szabályozni kell. A tanácsok hatáskörébe tartozó helyi jelentőségű vízügyi feladatok egy részét a vízügyi igazgatóságok közvetlen felügyelete alá tartozó vízgazdálkodási társulatok oldják meg. A vízügyi igazgatóság felügyeleti jogköre mellett a mezőgazdasági jellegű társulatoknál agronómiái szempontból, a vízműtársulatoknál pedig községpolitikai szempontból a tanácsi mezőgazdasági, illetőleg vízügyi szakigazgatási szerv szakfelügyeletet gyakorol. A társulatok a területi elvnek megfelelően szerveződtek és tagjai azok, akik érdekeltek az érintett területen a vízkárok elhárításában, a vízellátás vagy egyéb helyi jellegű vízgazdálkodási feladat megoldásában, tekintet nélkül arra, hogy azok természetes személyek, állami szervek vagy szövetkezetek. A társulatok fejlődésére jellemző, hogy a helyi erőforrásokból a II. ötéves terv időszakában mintegy 1,5 milliárd forint értékű munkát végeztek el. 1966—67 között pedig a társulatok előreláthatóan 2 milliárd forint értékű munkát végeznek. A társulatok munkája szervesen kapcsolódik a helyi vízügyi célkitűzésekhez és része az egységes vízgazdálkodásnak is. A társulatok több mint 10 millió holdon látnak el helyi vízrendezési, vízkárelhárítási és vízhasznosítási feladatokat, 260 településen pedig vízművek építésére alakultak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése során a társulati mozgalom tovább szélesedik, tevékenysége újabb feladatokra, újabb területekre terjed ki. A társulati demokratizmus továbbfejlesztése céljából megalakultak a vízgazdálkodási társulatok területi választmányai és létrejött a Társulatok Országos Választmánya. A meglevő társulatok megszilárdítása mellett azokon a területeken, ahol jelentős vízkárok, talajvédelmi vagy vízhasznosítási feladatok jelentkeznek, még mintegy másfél millió holdra kell kiterjeszteni a társulati tevékenységet, hogy a legfontosabb területek víz problémái a szervezett összefogás útján megoldást nyerjenek. Az egyre növekvő tanácsi vízügyi feladatok megfelelő színvonalú, eredményes megoldása szükségessé teszi a tanácsok, tanácsi vállalatok, társulatok és üzemek vízügyi szakemberekkel való megerősítését, az intézményes gondoskodást, a tanácsi vízgazdálkodás területén foglalkoztatott szakemberek képzéséről és utánpótlásáról. Különösen a víz- és csatornaműveknél fontos a megfelelő szaktudású és kellő gyakorlattal rendelkező szakemberek foglalkoztatása, mivel állandóan emelkedik az üzemeltetés technikai színvonala. E létesítmények a lakosság elsőrendű életszükségleteit elégítik ki, az ipar számára pedig nélkülözhetetlen alap- vagy segédanyagot termelnek. Mindez szükségessé teszi, hogy a vállalatok vezetőállású dolgozóinak kiválasztása kellő körültekintéssel történjék. A velük szemben támasztott követelmény a magas fokú szakmai képzettség, a vezetői rátermettség és a politikai megbízhatóság. A szocializmus ügye iránti hűséget, a szakmai felkészültséget, a vezetésre való alkalmasságot egyaránt és együttesen kell megkövetelni. A társadalomnak nem apolitikus szakemberekre és nem szakmai hozzáértéssel nem rendelkező politikusokra, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége, ahogyan ezt a a párt IX. kongresszusa is kihangsúlyozta. A víz- és csatornamű vállalatoknál 1962. évben 840, 1966-ban 1105 műszaki alkalmazottat foglalkoztattak. A főiskolai végzettséggel rendelkező műszaki alkalmazottak száma az összes műszaki alkalmazotti létszámhoz viszonyítva azonban csak 16%, ami nagyon alacsony. A középiskolai végzettségű műszaki dolgozók 1962. évi 43%-os aránya némi javulást mutat, 1966. évre már 55%-ra növekedett, de még szintén nem kielégítő. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság erőfeszítéseket tesz a szakkáderellátás megjavítására, a vezetők továbbképzésére, a szakmai képzés színvonalának emelésére, s ahol erre lehetőség van, jó képzettségű szakemberek átadásával is elősegíti a tanácsi vízügyi szervezet erősítését. Az ÉKV osztályok vezetői és a tanácsi vízügyi vállalatok vezetői részt vesznek az OVF vezetőképző tanfolyamán. A Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben vízellátási és csatornázási szakmérnökképzés indul. A bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban jelenleg évente átlagosan 47 vízellátási és csatornázási szaktechnikus végez. Győrött 1967-ben vízellátási és csatornázási szakközépiskola indul. A vállalatok szakmunkásellátását tanfolyamok szervezésével is elősegítjük. Az elmúlt öt évben mintegy 3000 dolgozó szerzett víz- és csatornamű kezelői tanfolyamon szakmunkás-képesítést és mintegy 1000 ember tett sikeres víz- és csatornamű üzemvezetői vizsgát. A szakmunkásképzésre a jövőben is nagy súlyt helyezünk. Kétévenként átlag 500 fő részére szervezünk üzemkezelői tanfolyamot. A szakma iránti érdeklődésre jellemző, hogy az 1967. évi tanfolyamokra eddig mintegy 800-an jelentkeztek. A tanácsok és a vízügyi igazgatóságok együttműködése, közös munkája egyre eredményesebbé válik. Ami kezdetben spontán jelenség volt, az utóbbi időben szervezett és rendszeres együttműködés formájában folytatódott. Ezt az együttműködést kell a lakosság, a helyi községpolitikai, területrendezési és mezőgazdaságfejlesztési célkitűzések, az egységes vízgazdálkodás és végeredményben a népgazdaság javára továbbfejleszteni, még szervezettebbé és eredményesebbé tenni — fejezte be beszámolóját Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. 42
