Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
lózat, ä mezőgazdasági nagyüzemek vízrendezési művei és a befogadó állami főművek egységes, megbonthatatlan rendszert alkotnak. Koordináció nélkül előfordulhat, hogy a tanácsok által megépített csatornahálózaton a vizek nem vezethetők le, mert a vízügyi igazgatóságok kezelésébe tartozó csatornarendszer kapacitása azok befogadására elégtelen, vagy fordítva, az állami főmű csatornái azért nem tudják rendeltetésüket betölteni, mert az üzemi és üzemközi csatornahálózat nem épült meg, vagy levezetőképessége nem kielégítő. A helyi vízkárelhárítási feladatok alapvető kérdéseit az OVF az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben állapította meg, részletes végrehajtását a megyei tanácsok elnökei tanácsrendeletben szabályozták. A vízügyi igazgatóságok jelentős szakmai segítséget adhatnak a helyi vízkárelhárításhoz és szorosabb együttműködéssel fokozható a munkák szervezettsége és eredményessége. Szoros együttműködésre van szükség a tanácsi és vízügyi szervek között az árvédelem terén is. Az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezésben a tanácsok példamutatóan látták el az árvízvédekezés államigazgatási feladatait. Kiemelkedő munkát végeztek a közerő kiállítása, ellátása, az áttelepítés, a mentés és visszatelepítés végrehajtásában. A tanácsi kezelésben levő nyárigátak állagának megóvása és fejlesztése csak a tanács és az igazgatóság együttműködésével oldható meg. A töltésekkel nem védett, az árvízelöntéstől veszélyeztetett belsőségek védelme szempontjából különösen nagy jelentősége van a települések mély fekvésű, legértékesebb területeit védő körtöltések és lokalizációs vonalak kiépítésének. E téren is ki kell emelni a Vas megyei tanács példamutató kezdeményezését, hogy saját erőből megkezdte a nyugat-dunántúli vízfolyások mentén levő községek körtöltéssel való bevédését. A tanácsnak és az igazgatóságnak együtt kell döntenie a tanácsi hidak helyének és méreteinek megállapításáról, a védőtöltések mentén szabadon hagyandó területsávok kialakításáról és sok egyéb, az árvízmentéssel kapcsolatos kérdésről. A tanácsok és a vízügyi igazgatóságok közötti együttműködésnek ki kell terjednie a vízi és vízműtársulatok szakfelügyeletére is annál inkább, mert a társulatok által megvalósított munkák szorosan kapcsolódnak mind a helyi, mind az állami vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzésekhez. A vízitársulatok felett mezőgazdasági termelési szempontból a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai, vízműtársulatoknál a kisebb települések vízellátási és csatornázási munkái felett a megyei tanácsok ÉKV osztályai közvetlenül gyakorolják a felügyeletet. Általánossá kell tenni azt a helyenként már kialakult eljárást, hogy a járási tanácsok a szakaszmérnökségekkel együttműködésben gyakorolják a vízgazdálkodási társulatok feletti közvetlen szakfelügyeletet. A vízügyi és a tanácsi szervek együttműködésében alapvető fontosságú a vízügyi ágazati és területi fejlesztési célkitűzések, valamint a tanácsi helyi vízgazdálkodási feladatok koordinált tervezése. A nagyobb térségekre kiterjedő és a helyi vízügyi feladatok vízgazdálkodási szempontból általában összefüggő egységet alkotnak. Egyeztetett tervezésük lehetővé teszi a különböző forrásból (központi állami költségvetés, tanácsi, vállalati, társulati) származó anyagi eszközök összpontosítását a közös célt szolgáló feladatok megvalósítására. Az egyeztetés elmaradása, vagy késése a tervezésben és kutatásban jelentős többletköltséget okoz és indokolatlan anyagi-műszaki és szellemi kapacitást köt le. A vízügyi igazgatóságok felelősek a komplex területi vízgazdálkodási terv kidolgozásáért, melynek fő vonásaiban tartalmaznia kell a tanácsi vízgazdálkodási fejlesztési célkitűzéseket is. Ezért szabályozni kell az egységes területi vízgazdálkodási tervek kidolgozásának módszerét és a tervek koordinálását a vízügyi igazgatóságok és a tanácsok között. A tervezési munka koordinációja az alábbiak szerint valósítható meg: — a tanácsi szervek az országos fejlesztési irányelvek ismeretében saját hatáskörükben elkészítik a tevékenységi körükbe tartozó vízgazdálkodási munkák fejlesztésére vonatkozó javaslataikat. Szükséges, hogy már a javaslat készítése során munkakapcsolat alakuljon ki a vízügyi igazgatóság és a tanácsi szakigazgatási szervek között. A tanácsi szakigazgatási szerv a tervjavaslatokat az illetékes vízügyi igazgatósággal, a vízgazdálkodás ágazati és területi fejlesztési célkitűzéseivel egyezteti és észrevételeit megteszi. A tervjavaslatok egyeztetését a tanácsok részéről az ÉKV, a mezőgazdasági és a tervosztály részvételével célszerű lebonyolítani. — A tervjóváhagyás során a tanács önállóan dönt a tanácsi vízügyi feladatokat illetően, de a helyes döntést elősegíti, ha azt az igazgatóság észrevételének ismeretében hozhatja meg. — A tanács az általa elfogadott tervjavaslatot tájékoztatásul megküldi a vízügyi igazgatóságnak és tájékoztatja a vízügyi igazgatóságot a jóváhagyott terv vízgazdálkodási előirányzatairól. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóság tartozik az általa készített átfogó területi vízgazdálkodási tervnek a megye területére vonatkozó előirányzatait a tanácsokkal ismertetni. Említést kell tenni a vízügyi feladatokat ellátó tanácsi szervek szervezeti kérdéseiről is. A tanácsi végrehajtó bizottság jelenlegi vízügyi szakigazgatási szervezetét változatlanul célszerű fenntartani és alkalmassá kell tenni sokrétű feladatainak hatékonyabb ellátására. Ennek érdekében: — a megyei tanácsoknál meg kell erősíteni az ÉKV osztályok vízügyi csoportjait és szervezettebbé kell tenni együttműködésüket a vízügyi igazgatóságokkal. — a járási tanácsoknál — vízgazdálkodási előadók beállításával — létre kell hozni a vízügyi feladatokat ellátó szervezetet, erősíteni kell a járási tanácsok és a vízügyi igazgatóságok szakaszmérnökségeinek kapcsolatát; — a tanácsi szakigazgatási szervek közötti együttműködést is szervezettebbé kell tenni a vízgazdálkodás vonatkozásában. Több ízben előfordult, hogy a tervosztályok a tanácsi tervek összeállításánál az ÉKV osztályok indokolt javaslatait nem vették kellőképpen figyelembe, vagy a keretszámok és tervmutatók változásairól az ÉKV osztályt időben nem tájékoztatták; — a tanácson belüli vízgazdálkodási feladatok koordinálását célszerű egy elnökhelyettes hatáskörébe utalni. A helyi jelentőségű vízügyi feladatok jobb ellátását segítik elő a tanácsoknál most szervezés alatt álló vízgazdálkodási állandó bizottságok. Vas, Fejér és Szolnok megyében a vízgazdálkodási állandó bizottságot már megalakították és ezek megkezdték tevékenységüket. Javasoljuk az állandó bizottságok újraválasztását és létrehozását valamennyi megyében. A II. ötéves tervidőszak elején a gazdaságosság, a műszaki és közegészségügyi követelmények fokozottabb érvényesítése érdekében a helyi tanácsok közvetlen irányítása alatt működő 330 vízműből összevonással 38 vállalat alakult. A területi vállalatok jelenleg 730 üzemegységgel, mintegy 600 településen látnak el vízellátási, csatornázási és fürdő üzemeltetési feladatokat. E vállalatok évi víztermelése meghaladja a 470 millió m3-t. Termelő-szolgáltatási tevékenységük teljesítményi értéke 5 év alatt 800 millió forintról 1300 millió forintra, a vállalati dolgozók létszáma 6200-ról 17 000-re növekedett. A 41
