Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-04-01 / 2. szám

lózat, ä mezőgazdasági nagyüzemek vízrendezési művei és a befogadó állami főművek egységes, megbonthatat­lan rendszert alkotnak. Koordináció nélkül előfordulhat, hogy a tanácsok által megépített csatornahálózaton a vi­zek nem vezethetők le, mert a vízügyi igazgatóságok ke­zelésébe tartozó csatornarendszer kapacitása azok be­fogadására elégtelen, vagy fordítva, az állami főmű csa­tornái azért nem tudják rendeltetésüket betölteni, mert az üzemi és üzemközi csatornahálózat nem épült meg, vagy levezetőképessége nem kielégítő. A helyi vízkárelhárítási feladatok alapvető kérdéseit az OVF az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben ál­lapította meg, részletes végrehajtását a megyei tanácsok elnökei tanácsrendeletben szabályozták. A vízügyi igaz­gatóságok jelentős szakmai segítséget adhatnak a helyi vízkárelhárításhoz és szorosabb együttműködéssel fokoz­ható a munkák szervezettsége és eredményessége. Szoros együttműködésre van szükség a tanácsi és víz­ügyi szervek között az árvédelem terén is. Az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezésben a tanácsok példa­mutatóan látták el az árvízvédekezés államigazgatási fel­adatait. Kiemelkedő munkát végeztek a közerő kiállí­tása, ellátása, az áttelepítés, a mentés és visszatelepítés végrehajtásában. A tanácsi kezelésben levő nyárigátak állagának megóvása és fejlesztése csak a tanács és az igazgatóság együttműködésével oldható meg. A töltésekkel nem védett, az árvízelöntéstől veszélyez­tetett belsőségek védelme szempontjából különösen nagy jelentősége van a települések mély fekvésű, legértékesebb területeit védő körtöltések és lokalizációs vonalak kiépí­tésének. E téren is ki kell emelni a Vas megyei tanács példamutató kezdeményezését, hogy saját erőből meg­kezdte a nyugat-dunántúli vízfolyások mentén levő köz­ségek körtöltéssel való bevédését. A tanácsnak és az igazgatóságnak együtt kell döntenie a tanácsi hidak he­lyének és méreteinek megállapításáról, a védőtöltések mentén szabadon hagyandó területsávok kialakításáról és sok egyéb, az árvízmentéssel kapcsolatos kérdésről. A tanácsok és a vízügyi igazgatóságok közötti együtt­működésnek ki kell terjednie a vízi és vízműtársulatok szakfelügyeletére is annál inkább, mert a társulatok ál­tal megvalósított munkák szorosan kapcsolódnak mind a helyi, mind az állami vízgazdálkodás-fejlesztési célki­tűzésekhez. A vízitársulatok felett mezőgazdasági termelési szem­pontból a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai, víz­műtársulatoknál a kisebb települések vízellátási és csa­tornázási munkái felett a megyei tanácsok ÉKV osztályai közvetlenül gyakorolják a felügyeletet. Általánossá kell tenni azt a helyenként már kialakult eljárást, hogy a járási tanácsok a szakaszmérnökségekkel együttműkö­désben gyakorolják a vízgazdálkodási társulatok feletti közvetlen szakfelügyeletet. A vízügyi és a tanácsi szervek együttműködésében alapvető fontosságú a vízügyi ágazati és területi fejlesz­tési célkitűzések, valamint a tanácsi helyi vízgazdálko­dási feladatok koordinált tervezése. A nagyobb térségekre kiterjedő és a helyi vízügyi fel­adatok vízgazdálkodási szempontból általában össze­függő egységet alkotnak. Egyeztetett tervezésük lehetővé teszi a különböző forrásból (központi állami költségvetés, tanácsi, vállalati, társulati) származó anyagi eszközök összpontosítását a közös célt szolgáló feladatok megvaló­sítására. Az egyeztetés elmaradása, vagy késése a terve­zésben és kutatásban jelentős többletköltséget okoz és indokolatlan anyagi-műszaki és szellemi kapacitást köt le. A vízügyi igazgatóságok felelősek a komplex területi vízgazdálkodási terv kidolgozásáért, melynek fő vonásai­ban tartalmaznia kell a tanácsi vízgazdálkodási fejlesz­tési célkitűzéseket is. Ezért szabályozni kell az egységes területi vízgazdálkodási tervek kidolgozásának módsze­rét és a tervek koordinálását a vízügyi igazgatóságok és a tanácsok között. A tervezési munka koordinációja az alábbiak szerint valósítható meg: — a tanácsi szervek az országos fejlesztési irányelvek ismeretében saját hatáskörükben elkészítik a tevé­kenységi körükbe tartozó vízgazdálkodási munkák fejlesztésére vonatkozó javaslataikat. Szükséges, hogy már a javaslat készítése során mun­kakapcsolat alakuljon ki a vízügyi igazgatóság és a tanácsi szakigazgatási szervek között. A tanácsi szakigazgatási szerv a tervjavaslatokat az illetékes vízügyi igazgatósággal, a vízgazdálkodás ága­zati és területi fejlesztési célkitűzéseivel egyezteti és észrevételeit megteszi. A tervjavaslatok egyeztetését a tanácsok részéről az ÉKV, a mezőgazdasági és a tervosztály részvételével célszerű lebonyolítani. — A tervjóváhagyás során a tanács önállóan dönt a ta­nácsi vízügyi feladatokat illetően, de a helyes döntést elősegíti, ha azt az igazgatóság észrevételének isme­retében hozhatja meg. — A tanács az általa elfogadott tervjavaslatot tájékoz­tatásul megküldi a vízügyi igazgatóságnak és tájékoz­tatja a vízügyi igazgatóságot a jóváhagyott terv víz­gazdálkodási előirányzatairól. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóság tartozik az általa készített átfogó területi vízgazdálkodási tervnek a megye területére vonat­kozó előirányzatait a tanácsokkal ismertetni. Említést kell tenni a vízügyi feladatokat ellátó tanácsi szervek szervezeti kérdéseiről is. A tanácsi végrehajtó bizottság jelenlegi vízügyi szak­­igazgatási szervezetét változatlanul célszerű fenntartani és alkalmassá kell tenni sokrétű feladatainak hatéko­nyabb ellátására. Ennek érdekében: — a megyei tanácsoknál meg kell erősíteni az ÉKV osz­tályok vízügyi csoportjait és szervezettebbé kell tenni együttműködésüket a vízügyi igazgatóságokkal. — a járási tanácsoknál — vízgazdálkodási előadók be­állításával — létre kell hozni a vízügyi feladatokat ellátó szervezetet, erősíteni kell a járási tanácsok és a vízügyi igazgatóságok szakaszmérnökségeinek kap­csolatát; — a tanácsi szakigazgatási szervek közötti együttműkö­dést is szervezettebbé kell tenni a vízgazdálkodás vo­natkozásában. Több ízben előfordult, hogy a tervosz­tályok a tanácsi tervek összeállításánál az ÉKV osz­tályok indokolt javaslatait nem vették kellőképpen figyelembe, vagy a keretszámok és tervmutatók vál­tozásairól az ÉKV osztályt időben nem tájékoztatták; — a tanácson belüli vízgazdálkodási feladatok koordiná­lását célszerű egy elnökhelyettes hatáskörébe utalni. A helyi jelentőségű vízügyi feladatok jobb ellátását segítik elő a tanácsoknál most szervezés alatt álló víz­gazdálkodási állandó bizottságok. Vas, Fejér és Szolnok megyében a vízgazdálkodási állandó bizottságot már megalakították és ezek megkezdték tevékenységüket. Javasoljuk az állandó bizottságok újraválasztását és létrehozását valamennyi megyében. A II. ötéves tervidőszak elején a gazdaságosság, a mű­szaki és közegészségügyi követelmények fokozottabb ér­vényesítése érdekében a helyi tanácsok közvetlen irá­nyítása alatt működő 330 vízműből összevonással 38 vál­lalat alakult. A területi vállalatok jelenleg 730 üzem­egységgel, mintegy 600 településen látnak el vízellátási, csatornázási és fürdő üzemeltetési feladatokat. E vállala­tok évi víztermelése meghaladja a 470 millió m3-t. Ter­melő-szolgáltatási tevékenységük teljesítményi értéke 5 év alatt 800 millió forintról 1300 millió forintra, a válla­lati dolgozók létszáma 6200-ról 17 000-re növekedett. A 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom