Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
engedélyezési eljárást. Ez egyben lehetővé teszi a vízgazdálkodási szempontból magasabb követelmények érvényesítését a vízügyi szervek hatósági tevékenységében, a vízjogi engedélyezési eljárásban. A tervszerű vízkészletgazdálkodás megköveteli, hogy az összefüggő vízrajzi egységeken belül, a készletek hatékonyabb komplex hasznosítása érdekében a Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesztéseként fokozatosan kidolgozzuk a távlati, regionális vízgazdálkodási terveket. II. ban, az időjárási szélsőségek káros hatásaitól való függetlenítésében. A vízgazdálkodás azonban ugyanúgy nem tekinthető mezőgazdasági termelésnek, mint a növényvédőszer- vagy a műtrágyagyártás, stb., amelyek ugyancsak munkaeszközöket állítanak elő a mezőgazdaság részére. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelési üzemi feltételek, a biológiai folyamatok és a vízgazdálkodási műszaki beavatkozások összhangjának kialakítására, mert a víz a mezőgazdasági termelésnek nemcsak nyersanyaga, hanem nélkülözhetetlen biológiai tényezője is. A beszámoló a továbbiakban a gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréssel kapcsolatban a vízgazdálkodás hatósági, igazgatási, gazdálkodási tevékenységét érintő kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy korábban a vízgazdálkodást olyan ágazatokhoz tartozónak tekintették, amelyek a vizet csak mint a munka eszközét, vagy a munka tárgyát használták fel. Olyan társadalmi tevékenységekkel azonosították, amelyek a vizet mint kitermelt anyagot felhasználták, de azt nem állították elő. A fejlődés korábbi szakaszában a vízgazdálkodást a mezőgazdaság részének tekintették, mert gondoskodott a termelési folyamataihoz szükséges vízről, különösen a növényi fejlődéshez szükséges víz pótlásáról, a felesleges és káros vizek elvezetéséről. A vízgazdálkodásnak valóban jelentős a szerepe a mezőgazdasági termeléshez felhasznált víz előállításában, az ehhez szükséges berendezések építésében, s mindezzel a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozásá-A vízgazdálkodással összefüggő műszaki tevékenységben az építésnek is lényeges szerepe van, de az a körülmény, hogy a víz kitermelésére és feldolgozására építési anyagokat és szerkezeteket is felhasználnak, éppen úgy nem determinálja elsődlegesen a vízgazdálkodással öszszefüggő műszaki tevékenység jellegét, mint ahogy az olajbányászatnak és olajfinomításnak, vagy az ércbányászatnak és kohászatnak sem elsődleges meghatározója, hogy gépi berendezések mellett építési szerkezetek is felhasználásra kerülnek e természeti kincsek kinyerésénél és feldolgozásánál. Az építési anyagok és szerkezetek csak munkaeszközei a vízgazdálkodásnak, éppen úgy, mint azok a gépi berendezések, amelyeket a különböző vízgazdálkodási munkafolyamatokban felhasználnak. A vízgazdálkodási építményeket az egyéb építményektől az is megkülönbözteti, hogy míg azok rendeltetésüket teherhordó vagy térelhatároló szerkezetként töltik be, addig a vízgazdálkodási létesítmények funkciójukat csakis a vízzel való kapcsolatban, azzal kölcsönhatásban fejthetik ki. и tOü-\ se so w-20 300-80 60 60 20 200- 80 60• 60 20 100-\ 80 60 60 20 0-1 J L' и mfs-20 —600 -80 -60 -J -20 -300 -80 -60 -60 ■20 -200 -80 -60 -60 -20 -100 •80 -60 -60 -20 0 S. ábra. A Tisza vízgazdálkodási hossz-szelvénye (Az 1970. évi vízmérleg alapján) 36
