Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-06-01 / 3. szám
Szeged és környéke a Nagy Magyar Alföld egyik legmélyebb fekvésű térsége. E terület vízügyi gazdája az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az Igazgatóság működési területén három nagy folyónk, a Tisza, a Körös és a Maros torkollik egymásba. E három nagy folyó valaha külön-külön 10—15 kilométer széles árterületet kötött le, amely azonban a vízrendezés évtizedei során jóval kisebb mértékre csökkent. A tervszerű vízgazdálkodás legfontosabb előfeltétele a vízrendezés, amelynek alapjait száz esztendővel ezelőtt az árvízmentesítéssel vetették meg. Szeged térségében az 1879. évi árvíz tanulságai nyomán jóval az országos arányokat meghaladó lendülettel indultak meg a vízrendezési munkálatok. Az árvíztől megtépázott várost erős töltéssel építették körül, majd több fokozatban a Tisza árvízvédelmi töltéseit is megerősítették. Minden túlzás nélkül megállapítható: e munkálatok eredménye volt, hogy az 1919., 1932., az 1963., sőt az ez év kora tavaszi árvizet Szegeden a vízügyi szolgálat viszonylag könnyűszerrel tehette ártalmatlanná. Az ármentesítés után azonban már a XIX. században napirendre került a belvízrendezés kérdése. Szeged környékén már a múlt század végétől kezdve gőzüzemű szivattyútelepek egész sorát állították fel, amelyek a földeket borító belvizet emelték a befogadókba. Az ez évi belvíz elleni védekezés során a Tisza egész vízrendszerében a másodpercenkénti szivatyúzott vízhozam már az 500—550 köbmétert is elérte. E teljesítményt azonban zömében belső égésű motorral és villamos meghajtású telepeken produkálták. Az Igazgatóság működési területén a másodpercenként szivattyúzott víz mennyisége ez év tavaszán 100 köbméter körül változott. E mennyiség 70 százalékát állandó szivattyútelepek, 30 százalékát hordozható berendezések teljesítették. Az őszi-téli csapadék hatása és a február elején megindult szokatlanul heves hóolvadás következtében nagyarányú belvízképződés mutatkozott, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Február 8. és 11-e között összesen több, mint 151 ezer holdnyi terület volt belvízelöntés alatt, amelyet fokozatosan március 26-ig sikerült a területnek mintegy 90 százalékáról levezetni. A belvíz elleni védekezés során az Igazgatóság üzembe helyezte szivattyútelepeit. Szivattyúállásain és az ideiglenes pontokon hordozható szivattyúval végezte a nagytömegű belvíz átemelését. A védekezés során 76 stabil szivattyútelepen és szivattyúálláson másodpercenként csaknem 70 köbméter, 164 hordozható szivattyúval felszerelt szivattyúzási helyen pedig másodpercenként több mint 30 köbméter, összesen tehát 100 köbméter vizet emeltek át a befogadókba. A belvíz elleni védekezés során az Igazgatóságnak nagytömegű gépi földmunkát kellett elvégeztetnie. 14 belvízcsatornában összesen több, mint 90 000 köbméter gépi földmunkát teljesítettek. A belvíz elleni védekezés csúcsidőszakában az Igazgatóság 1800—2100 főt foglalkoztatott. Ezek közül a közerő 200—280, a társulati erő pedig 200—300 fő volt. Ezeken felül a csúcsidőszakban 400—550 fő a helyi vízkár elhárításában vett részt. A belvíz elleni védekezés időszakában a rendszeresen foglalkoztatottak száma átlagosan 1000— 1200 fő volt. 1. ábra. Úszó vízkiemelő szivattyú állás 84
