Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
gép, 200 traktor és 200 fogat dolgozott naponta. Beépítettek 2 400 000 db homokzsákot. Ugyancsak gátszakadás történt a Dráva balparti töltésén, Űj-bezdánnál. A nagy erővel betört víz mindent elsöpört maga előtt, a házakat úgy döntötte össze, mintha papírból, lettek volna. Itt emberéleteket is követelt az árvíz. A gátszakadás folytán mintegy 10 ezer ha került víz alá, elöntve számos községet is. Sokat szenvedett a szomszédos Ausztria is az árvizek pusztításaitól. Április 20—25. között Ausztria keleti tartománya, Burgenland riadókészültségbe lépett, mert a nagy esőzések következtében a burgenlandi kisvízfolyások kivétel nélkül hirtelen megáradtak, kiléptek medrükből, falvakat öntöttek el, főközlekedési utakat és vasútvonalakat rongáltak meg, úgy, hogy a közlekedés egyes fontosabb közúti és vasúti vonalakon megszakadt. Burgenland legfontosabb főközlekedési útvonala az 50. sz. út is több helyen víz alá került és átszakadt, ugyancsak megszakadt a vasúti közlekedés is Grosspetersdorf és Oberwart között és még számos helyen. Oberpullendorf, Strebersdorf, Bocksdorf, Hammerteich, Lockenhaus, Bad Schönau., Götzendorf, Himberg, Schwechat és még számos nagyobb község, sőt a Fischa folyó vizszintjének rohamos emelkedése folytán a nagy ipari centrum, Wiener-Neustadt is veszélybe került. De nemcsak Burgenlandot veszélyeztették a folyók árvizei, hanem Stájerországban is súlyos helyzet alakult ki. A Rába Feldbach kerület községeit, a Weissenbach és a Gniebling folyók Müchldorf és Leithadorf községeket árasztotta el s okozott komoly károkat. A pusztító árvizek vasútvonalakat szakítottak át s a vasúti összeköttetés számos vonalon rövidebb-hosszabb ideig szünetelt. Megmozdult az osztrák lakosság, mindenhonnan érkezett a segítség az árvízkárosultaknak. Katonaság harcolt az ár ellen, utászok, robbantóosztagok robbantották a hidaknál keletkezett lefolyási akadályokat. A tartományok a szövetségi kormánytól kértek segítséget. A burgenlandi tartományi kormányzat ülésén elhangzott beszámoló szerint az áprilisi árvizek okozta katasztrófa messze meghaladja az elmúlt évtizedek különböző csapásainak mértékét. Müller és Robak szocialista képviselők az árvízkatasztrófával kapcsolatban interpellációt intéztek a földművelésügyi miniszterhez a legtöbb kárt okozott Pinka és Strem patakok szabályozása tárgyában. Az interpelláció szerint ez a két folyó évenkint tíz-tizenkétszer elönti Burgenland déli területeit és gyakran súlyos károkat okoznak. Sürgős szabályozási munkákat követeltek. Az első árhullámok levonulása után újabb nagyobb esőzések voltak Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország területén s újabb elöntéseket okoztak az árvízsújtptta területeken. A kisvízfolyások árvízkárait 400 millió Schillingre becsülték. Komoly helyzetet teremtett június hóban a Duna s néhány mellékfolyója is. Említésre méltó az a szerencsétlen véletlen, ami az aschachi erőműnél történt. A vízgyűjtőben leesett nagyobb csapadék hatására megáradt Duna igen magasra duzzasztotta az erőmű feletti tározó vízszintjét, ami már a töltések biztonságát veszélyeztette. A zsilipek megnyitása után rohamosan apadt a felduzzasztott víz szintje s perceken belül 3 m apadás következett be. Az ott veszteglő s a partfalhoz kikötött hajók kötelei a hirtelen apadás következtében annyira megfeszültek, hogy részben ennek hatására, részben a hirtelen apadás következtében a partfalra nehezedő jelentős hátsó nyomás következtében a partfal bedőlt s a „Wesenstein” jégtörő matrózai, akik egy veszélybe került kereskedelmi hajónak akartak segíteni, a leomló partfal alá kerültek s életüket vesztették. Szeptemberben Ausztriát újabb árvízkatasztrófák sújtották. A hónap elején pusztító árvizek okoztak komoly károkat Karintiában, Tirolban és Salzburg tartományban. A legutóbbi száz év legsúlyosabb árvízkataszrófája sújtotta e tartományokat és az ár csak Karintiában 34 hidat sodort el. A kár meghaladta az 500 mill. Schillinget. Kelet-Tirol nagy részét a kiáradt folyók vize elvágta a külvilágtól. 17 katonai helikopter szállította folyamatosan az élelmiszert a világtól elvágott területek lakosságának s miután Tirolban ebben az időszakban még több ezer külföldi — elsősorban nyugatnémet — turista tartózkodott, az élelmiszereket szállító helikopterek visszatérésükkor a körülzárt területekről kiszállítottak több mint 2000 ott rekedt turistát. Karintiában 14 emberéletet követelt az árvíz. A pusztítás méreteit jól mutatja, hogy volt olyan község pl. Döllach, ahol 120 lakóházból 70 teljesen tönkrement. Alig hogy levonultak a vizek, újabb árvízkatasztrófa sújtotta Karintiát. Az alig 10 nappal előbb a hadsereg által helyreállított hidak, utak újra víz alá kerültek s szeptember utolsó napjaiban számos község kiürítésére került sor. Az előbbi árvíznél sokat szenvedett Döllach község épen maradt házai újra víz alá kerültek. A Duna bajorországi szakaszán is sok kárt okozott, annak ellenére, hogy a felső szakaszon nem érte el a Duna szintje az eddigi maximumokat. Passau, Ingolstadt és Regensburg városok külső kerületeit elárasztotta a Duna vize s okozott jelentős károkat. Nagyobb védekezésre került sor a Duna mentén több helyen. Az Isar torkolatnál Osterhofen—Vilshofen között csak nagy nehézségek árán tudták kivédeni az ár támadását s több mint százezer homokzsákot építettek be. Oldenburgtól München—Neubibergig szintén homokzsákokkal védekeztek. Lengyelországban is nagy károkat okozó árvíz vonult le májusban délnyugat Sziléziában az Oderán és mellékfolyóin, amely nemcsak anyagi kárt okozott, hanem néhány emberéletet is kioltott. A legsúlyosabb helyzet Walbrzych, Wroclaw és Opole városoknál alali ° 11 S Z A G * VÍZÜGY “SZAGOS j7 ÜGYI LEVÉLTÁR I
