Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) 1965. évi munkájára előbb a nyugatdunántúli koratavaszi, majd május elejétől július végéig több egymásra torlódó dunai árhullám nyomta rá súlyos bélyegét. Győr térsége, sőt maga a város is hosszú hónapokon át nehéz napokat élt át, mert a dunai árszint árhullámról árhullámra állandóan növekedett, amelyek közül az utolsó, a Gönyü alatti szakaszon az 1954. évi maximumot is lényegesen meghaladó vízszinteket mutatott. Az egymást követő, hosszú ideig tartó magas árhullámok különösen a Dunakiliti,' Cikolasziget, Lipót, Nagybaj cs és Komárom— Almásfüzitő közötti szakaszokon teremtettek súlyos helyzetet. A Szigetközben, a Rajka—Vének közötti térségben a fakadóvíz a Szigetköznek, Sárfenyősziget, Halászi, Magyarkimle vonaltól délre fekvő területét már nagyrészt elborította. A községek közül elöntötte Cikolasziget egy részét, a kisbodaki szivattyútelepet — amely átmenetileg üzemképtelenné vált — és ennek következtében Kisbodak egy része is víz alá került. A Nagybajcs—Kisbajcs—Vének közötti háromszögben a fakadóvíz az utakat teljes egészében járhatatlanná tette, így a Nagybajcs—Kisbajcs vonaltól délre csak az árvédelmi töltések (a Duna jobbpart, Mosoni-Duna balpart) maradtak közlekedésre alkalmasak. A buzgárképződés a Szigetköz alsó szakaszán Lipót—Vének között volt a legveszélyesebb. A legkritikusabb helyek Nagybajcs, Ásványráró és Vének térségében alakultak ki. A felső szakaszon két helyen, Dunakiliti és Doborgaz térségében keletkeztek buzgárok. A buzgárképződés általában az 550 centiméter magas dunaremetei vízállás fölött indult meg és 480 centiméter vízállás alatt szűnt meg. Általánosságban — értékes tapasztalatként — megállapítható volt, hogy a veszélyes buzgárok zöme azokon a helyeken keletkezett, ahol a szorítógátak nem voltak kiépítve. A szorítógátak ugyanis igen jó szolgálatot tettek: rövid idő alatt megteltek vízzel és rendeltetésüket tökéletesen betöltötték. 18 Minthogy azonban a Szigetközben a töltés altalajában végbemenő jelenségek igen gyakran minden észlelhető előjel nélkül meglepetésszerűen jelentkeztek, a sikeres védekezést biztosító figyelő- és jelentőszolgálatra a legnagyobb gondot fordították. A figyelőszolgálat lebonyolításában, végrehajtásában a karhatalmi egységek is igen jó eredménnyel segédkeztek. Majd a helikopterről folytatott megfigyelés rendszeresítésével lehetőség nyílott a szárazlábbal meg nem közelíthető jelenségek színhelyének felderítésére. Az azonnali beavatkozás lehetővé tétele végett a védvonalak mentén állandó riadókészültségben A Repce árapasztó csatorna jp-i felső töltésszakadás ideiglenes helyreállítása. Hullámtéri töltésrézsűbe pátrialemezek leverése •i
