Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
levő osztagokat szerveztek, amelyek révén a veszélyes pontokon a jelenség észlelésétől számított 15—20 percen belül a munka megkezdhető volt. Bár a védekezés a Duna szigetközi szakaszán sikeresnek mutatkozott, — minden eshetőségre számítva — az 1954-ben gyengének bizonyult Győr—révfalui körtöltés helyett új körtöltést kellett építeni. A mintegy 100 000 köbméternyi földmunka a Szolnoki és Debreceni VÍZIG dolgozóinak önzetlen segítségével alig egy hét alatt elkészült. A Komárom—almásfüzitői szakaszon a komáromi pályaudvar előtt építés stádiumában levő árvédelmi töltés, valamint az árvédelmi vonalnak szánt vasútvonal — Komárom—Dunaalmás közötti szakaszának alacsony volta teremtett súlyos helyzetet. Ezért a komáromi pályaudvar előtt ideiglenes védvonal építése vált szükségessé. A Komárom—Dunaalmás közötti vasútvonal mentén pedig mintegy 5 kilométer hosszban nyúlgátat kellett építeni. A június 15-én 11 órakor a csehszlovák oldalon keletkezett zsitvatői szakadás azonban a védekezés helyzetét lényegesen megkönnyítette, mivel a komáromi csúcs, így 29 centivel az előre jelzett tetőzés alatt maradt. Az egyes szakaszokon a védekezés eredményes volt. A védelem során csakhamar megállapíthatónak bizonyult, hogy a töltések a rendkívül hosszú ideig tartó magas vízállás ellenére viszonylag nagyon jól viselték a szokatlan szélsőséges terhelést. Átázás néhány helytől eltekintve egyáltalán nem volt. Ebből a szempontból különösen a kavicspadkával ellátott szakaszok állapota volt igen kedvező. A szorítógátak kiválóan működtek és azokon a helyeken, ahol teljesen kiépültek, a védekezés különösebb gondot nem is okozott. A töltések állékonyságát — különösen a szorítógát nélküli szakaszokon — elsősorban az altalaj alkalmatlansága veszélyeztette. Az 1965. július 17-én 11 órakor a csehszlovák oldalon keletkezett csicsói szakadás becslés szerint, Nagybajcs—Gönyü térségében csak mintegy 10—15 centivel alacsonyabb tetőzést hozott. A szakadás következtében megindult gyors apadás végül a Szigetközben folyó védelmi munkákat nagymértékben megkönnyítette. A védekezés végül is az egész mosoni Duna mentén, a minden eddigit meghaladó magas vízállás ellenére sikeres volt. Sok gondot okozott azonban a fakadóvizek jelentkezése. Az állandó, magas vízállás miatt a zsilipek nem voltak megnyithatók. Árvízi elöntésből keletkezett épületkárok csak Likócson voltak. A fakadóvíz viszont elsősorban Révfaluban és Kisbácsán okozott károkat. A mosoni Dunán az 1965. évi árvíz idején észlelt öt árhullám közül a júniusi dunai árhullám okozta a legnagyobb gondot. A Marcalon jelentkezett két árhullám közül az első okozott számottevő nehézségeket, égyéb-I ORSZÁGOS I VÍZÜGYI LEVÉLTÁR A Rába folyó balparti töltése mellett, Rábapatona és Mérges között buzgárelfogás ként mindkettő igen heves volt és nagyon magas vízállást hozott. A Marcal balparti töltése meghágás folytán rövid idő alatt két helyen átszakadt. A későbbi árhullámok pedig részben a helyreállítási munkát hátráltatták, részben a magas vízállást tartósították. Az utóbbi miatt a Marcal homokból és kavicsból készült töltései teljesen átáztak és állékonyságuk csak nagy erőfeszítések árán terheléssel és szádfalazással vol megóvható. Sok nehézséget okozott továbbá, hogy hullámverés ellen a balparton a mentett oldalon is védekezni kellett. A további védekezés azonban e nehézségek ellenére is sikeres volt. Sikerült megvédeni végül a szakadások ideiglenes elzárásait is. A gát-Nyúlgát építése a gönyüi nyárigáton
