Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-02-01 / 1. szám

levő osztagokat szerveztek, amelyek révén a ve­szélyes pontokon a jelenség észlelésétől számí­tott 15—20 percen belül a munka megkezdhető volt. Bár a védekezés a Duna szigetközi szakaszán sikeresnek mutatkozott, — minden eshetőségre számítva — az 1954-ben gyengének bizonyult Győr—révfalui körtöltés helyett új körtöltést kellett építeni. A mintegy 100 000 köbméternyi földmunka a Szolnoki és Debreceni VÍZIG dol­gozóinak önzetlen segítségével alig egy hét alatt elkészült. A Komárom—almásfüzitői szakaszon a komá­romi pályaudvar előtt építés stádiumában levő árvédelmi töltés, valamint az árvédelmi vonal­nak szánt vasútvonal — Komárom—Dunaalmás közötti szakaszának alacsony volta teremtett sú­lyos helyzetet. Ezért a komáromi pályaudvar előtt ideiglenes védvonal építése vált szüksé­gessé. A Komárom—Dunaalmás közötti vasút­vonal mentén pedig mintegy 5 kilométer hossz­ban nyúlgátat kellett építeni. A június 15-én 11 órakor a csehszlovák olda­lon keletkezett zsitvatői szakadás azonban a vé­dekezés helyzetét lényegesen megkönnyítette, mivel a komáromi csúcs, így 29 centivel az előre jelzett tetőzés alatt maradt. Az egyes szakaszokon a védekezés eredmé­nyes volt. A védelem során csakhamar megálla­píthatónak bizonyult, hogy a töltések a rendkí­vül hosszú ideig tartó magas vízállás ellenére viszonylag nagyon jól viselték a szokatlan szél­sőséges terhelést. Átázás néhány helytől el­tekintve egyáltalán nem volt. Ebből a szempont­ból különösen a kavicspadkával ellátott szaka­szok állapota volt igen kedvező. A szorítógátak kiválóan működtek és azokon a helyeken, ahol teljesen kiépültek, a védekezés különösebb gondot nem is okozott. A töltések állékonyságát — különösen a szorítógát nélküli szakaszokon — elsősorban az altalaj alkalmat­lansága veszélyeztette. Az 1965. július 17-én 11 órakor a csehszlovák oldalon keletkezett csicsói szakadás becslés sze­rint, Nagybajcs—Gönyü térségében csak mint­egy 10—15 centivel alacsonyabb tetőzést hozott. A szakadás következtében megindult gyors apa­dás végül a Szigetközben folyó védelmi munká­kat nagymértékben megkönnyítette. A védekezés végül is az egész mosoni Duna mentén, a minden eddigit meghaladó magas víz­állás ellenére sikeres volt. Sok gondot okozott azonban a fakadóvizek jelentkezése. Az állandó, magas vízállás miatt a zsilipek nem voltak meg­nyithatók. Árvízi elöntésből keletkezett épület­károk csak Likócson voltak. A fakadóvíz viszont elsősorban Révfaluban és Kisbácsán okozott ká­rokat. A mosoni Dunán az 1965. évi árvíz idején észlelt öt árhullám közül a júniusi dunai ár­hullám okozta a legnagyobb gondot. A Marcalon jelentkezett két árhullám közül az első okozott számottevő nehézségeket, égyéb-I ORSZÁGOS I VÍZÜGYI LEVÉLTÁR A Rába folyó balparti töltése mellett, Rábapatona és Mérges között buzgárelfogás ként mindkettő igen heves volt és nagyon ma­gas vízállást hozott. A Marcal balparti töltése meghágás folytán rövid idő alatt két helyen átszakadt. A későbbi árhullámok pedig részben a helyreállítási mun­kát hátráltatták, részben a magas vízállást tar­tósították. Az utóbbi miatt a Marcal homokból és kavicsból készült töltései teljesen átáztak és állékonyságuk csak nagy erőfeszítések árán ter­heléssel és szádfalazással vol megóvható. Sok nehézséget okozott továbbá, hogy hullámverés ellen a balparton a mentett oldalon is védekezni kellett. A további védekezés azonban e nehézségek ellenére is sikeres volt. Sikerült megvédeni vé­gül a szakadások ideiglenes elzárásait is. A gát-Nyúlgát építése a gönyüi nyárigáton

Next

/
Oldalképek
Tartalom