Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-10-01 / 5. szám
segszerűen felületes vélemény, több kárt okozott, mint hasznot. Különösen áll ez a töltések vonatozásának kérdésében vallott s Vásárhelyinek ellentmondó véleményére. Az a tény ugyanis, hogy Paleocapa távolabbi töltésezést javasolt (hogy „a folyó kanyargásaival együtt bele férhessen”) a töltésvonalozás kérdésének lebecsüléséhez vezetett és mint ismeretes a legteljesebb anarchiának nyitott utat. A szabályozás során ugyanis nem foglaltak állást egyik felfogás mellett sem, hanem nagyon gyakran — hol az egyik, hol a másik elvnek engedve — a helyi birtokosok érdekeinek, kívánságainak megfelelő töltésvonalozás kitűzésére kényszerítették a munkálatokat vezető mérnököket. . . Így azután a változó távolságban épített gátak valóban nem tudták „a folyó eleven folyását kormányozni”, s nem tudták annak „hatását sem kiállni”; a változó szélességű hullámtéren előálló keresztirányú áramlások ismételten tönkretették a kezdetleges védőgátakat és a Tisza árvizei ismételten végigpusztították az Alföldet (1855, 1878. stb.)... Keserves tapasztalatok és kétszeres munka árán kellett azután — az átvágások elkészülte után — a Vásárhelyi által tervezett szabályos árvízi medret kialakítani. . . P. Károlyi Zsigmond Újszerű együttműködés az ismeretterjesztő munkában Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke a közelmúltban együttműködési szerződést írt alá, amelyben a munka szervezeti formáinak kidolgozásával egyidejűleg az ismeretterjesztés közös, részletes programjában is megállapodtak. Az együttműködési szerződés értelmében a TIT megyei mezőgazdasági szakosztályai a földrajzilag illetékes vízügyi igazgatóságokkal együttesen beható módon megvizsgálják a vízgazdálkodással összefüggő ismeretterjesztő munka megyei feladatait és rövid úton megalakítják a vízgazdálkodási szakcsoportokat. Az ismeretterjesztés munkájába lehetőség szerint a Hidrológiai Társaság helyi szervezeteit is mindenütt bevonják. A TIT előadás-sorozatain, a tsz-akadémiákon stb. a jövőben rendszeres tájékoztatókban számolnak be a hazai vízgazdálkodás és a vízügy helyzetéről, feladatairól, így főként az árvíz és belvíz elleni védekezés, az öntözés, a természetes vizek elszennyeződése elleni küzdelem, továbbá számos más fontos és időszerű kérdésről. Olyan fizikai dolgozók továbbképzésére, akiknek a szakmunkásképzés tanfolyamain való részvételéhez a szükséges előképzettségük hiányzik, a vonatkozó kormányrendelet értelmében a TIT rövidített tanfolyamokat szervez. A vízügyi igazgatóságok és az OVF vállalatainak érdekelt dolgozói a tanfolyam elvégzésével a nyolc osztályos általános iskola elvégzésével azonos értékű bizonyítványt kapnak. Ugyancsak a TIT feladata lesz a mezőgazdasági közvélemény részletes tájékoztatása a többi között a Tudomány- és Mezőgazdaság című folyóirat hasábjain. E folyóirat a jövőben tehát megfelelő helyet szentel a vízgazdálkodási tárgyú közleményeknek. Ugyancsak e megállapodás értelmében a TIT a Gondolat Könyvkiadó Vállalat által gondozott újságok és folyóiratok útján lehetőséget teremt arra, hogy (a többi között) a Természettudományi Közlöny, a Tudomány- és Mezőgazdaság, az Élet- és Tudomány hasábjain a vízgazdálkodás és a vízügy minden kérdése a jövőben jelentőségének megfelelő teret kapjon. Az egyidejűleg megalakult Országos Vízgazdálkodási Szakcsoport munkája révén hivatalosan és országszerte máris megkezdődött a vízügyi ismeretterjesztő tevékenység, amely feltehetően szintén hozzájárul majd a közvélemény hatékonyabb tájékoztatásához, a vízügyi ismeretterjesztő munka további kiszélesítéséhez. Szivárgás és kúthidraulika kérdései A Magyar Tudományos Akadémia 1966. október 18—19-én „Szivárgás és kúthidraulika kérdései” tárgyú ankétot rendezett. A jól sikerült ankéton 36 külföldi szakember s mintegy 150 hazai kutató vett részt. Az ankét iránti érdeklődésre jellemző, hogy 48 tanulmány érkezett, s az előadásokhoz több mint negyvenen szóltak hozzá. A tudományos ülésszak eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ankét jelentős lépést tett az egységes kutatási szemlélet megteremtése érdekében, s a kutatók nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítése, valamint az egyes témák kölcsönös megismerése terén. A mikroszivárgás törvényszerűségeinek és az agyagásványok szerepének tisztázása tekintetében a határozott állásfoglalást jelentő ankét fontos tudományos mérföldkő a szivárgási kutatásokban. Az ankét előkészítéséért és a példás rendezésért a Magyar Tudományos Akadémián kívül elismerés illeti az ÉKME Vízgazdálkodási Tanszékét, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, valamint az OVF—Vízügyi Tervező Vállalatot. N. L. 155
