Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-10-01 / 5. szám
Pécs város szennyvíztisztító telepének bővítése 1. A szennyvíztisztító telep bővítési munkáit megelőző állapot Pécsett a 30-as években a városi szennyvizek tisztítására a Megyeri út és a Pécsi-víz mellett létesült a szennyvíztisztító telep. Ez a szennyvíztisztító telep durva rácsból három ún. „Lipcsei” rendszerű ülepítőből, gépházból, 2 anaerob rothasztóból és oxidációs tórendszerből állt. A tisztítómű 6000—8000 m2 3/nap kapacitásra épült. A város rohamos fejlődése és különösen az utóbbi évek nagyarányú közműfejlesztése következtében a szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz-menynyiség jelentősen meghaladta annak kapacitását. A túlterhelés elégtelen tisztítóképességet eredményezett. A Városi Tanács a felmerülő problémákat látva, az OVF támogatásával, a meglevő szennyvíztisztító telep korszerűsítését és bővítését határozta el és ennek tervezésével az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalatot bízta meg. 2. A szennyvíztisztító telep bővítésének tervezésénél felmerült szempontok A meglevő szennyvíztisztító telep bővítése a helyi adottságok miatt felmerült problémák gondos tanulmányozását tette szükségessé. A tervezést előkészítő munka során meg kellett határozni azokat a főbb Ülepítő medencék irányelveket, melyek a szennyvíztisztító telep rendszerének és építésének módját befolyásolják, majd ezek biztosításához szükséges technológiát kellett kidolgozni. Erre az előkészítésre a különleges és helyi sajátos feladaton kívül azért is szükség volt, mivel hazai viszonylatban ilyen méretű szennyvíztisztító teleppel ezideig nem rendelkeztünk. A vizsgálatok alapján a következő főbb irányelvek betartását tűzte ki célul a tervezés: aj a meglevő tisztítótelep műtárgyainak maximális felhasználását, b) a szennyvíztisztító telepről távozó tisztított vízből az erőműbe salakszállítás céljára napi 13—16 000 m3-t továbbítani; (a tisztított víz minősége napi átlagban nem haladhatja meg a 20 mg/1 BOI5 szennyezettséget), ej a tisztítóberendezés I. ütemben napi 22 000 m3, végső kiépítésben napi 33 000 m3 szennyvízterhelésre méretezendő, a bővítés egyszerű megoldásával, dj a tisztítóberendezés az erőműbe történő vízszállítás biztonsága érdekében fokozott üzembiztonsággal létesítendő, ej az iszapelhelyezés megoldásánál a szennyvíztisztító telep mellett kijelölt komposzt telep hasznosítását. 3. A tervezést megelőző kísérletek A tervezést félüzemű modellkísérletek előzték meg, mivel a tervezés időpontjában az eleveniszapos biológiai tisztítási technológiában hazai viszonylatban még kellő tapasztalat nem állt rendelkezésre. Az eleveniszapos biológiai kísérletek szinte kutatás jellegűek voltak és számos elméleti és gyakorlati problémát tisztáztak. így többek között megállapítást nyert az, hogy az elfolyó víz minőségét, tehát a berendezés hatásfokát döntő módon a hidraulikus terhelés befolyásolja és a BOI5 terhelés mértéke csak másodrendű szerepet játszik. A kísérletek kiterjedtek az eleveniszap koncentráció hatásának vizsgálatára, a fölös iszapmennyiség, továbbá az oxigéntartalom meghatározására és a Pasveer nyomán ismertté vált ún. kétfázisú levegőztetésre is. Ez utóbbi módszerrel elért eredmények úgy az energiafogyasztás, mint a tisztítási hatásfok szempontjából felülmúlták a külföldi irodalomban közzétett értékeket és így e módszer alkalmazása mellett döntött a tervezés. Eredményes kísérletek alapján hazánkban még ismeretlen berendezés, az ún. légfúvásos homokfogó alkalmazása került előtérbe. 156
