Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
6. ábra. Korszerű istálló 100 férőhellyel, nagy higiénai fegyelmet követel, melyhez" vezetékes vízellátás szükséges 45 német keménységi fokon felül, az állatoknál emésztési zavarokat okoznak. A külföldi szakirodalom szerint a 300 g/1 nátriumot és magnéziumot tartalmazó itatóvizek már gyakran az állatok elhullását idézik elő. Az erősen vasas és mangános vizek (3—5 mg/1) az itatóvíznek kellemetlen fémes ízt kölcsönöznek, amely miatt az állatok vonakodva fogyasztják, szintén emésztési zavarokat okoznak. A nagyobb mennyiségű ólom, réz és cink sók, amelyek nagyrésze ipari szennyvíz formájában kerülhet a vízfolyásokba, súlyos ártalmakat okoznak. Az itatóvizek „nyomelem” tartalma is nagyon lényeges. A szükséges „nyomelem” tartalomtól eltérő akár több, akár kevesebb összetételű itatóvíz károsan érezteti hatását. A jódhiány endémiás golyva keletkezéséhez, a fluorhiány fog- és csontmegbetegedésekhez vezet. A nyomelemek közül a vas, mangán, réz és kobald igen lényeges az állati szervezet helyes -fejlődésénél. A vas-, mangán- és a kobaldhiány a csontrendszer csökkent fejlődését, izomgyengeséget, vetéléseket, életképtelen magzatok ellését, gyengén fejlett tőgyet okoz, amely csökkent tej hozammal jár. Bakteriológiailag az állatitató víznek ivóvíz minőségű víznek kell lennie. A mindennapi élet számos példája igazolta, hogy az emberi egészségre káros baktériumok az állatvilágban is hasonló súlyos megbetegedéseket, járványokat idéznek elő. A bakteriológiai szempontból fertőzött víz hasonló járványokat közvetít az állatoknál is, mint az embereknél. Megdőlt az a régi hiedelem, amely szerint a nem bűzös vizek állatitatási célokra minden további nélkül használhatók. A gyakorlatban megfigyelt járványok alapján rögzíthető, hogy a fertőzött vizekre az állatok is közel úgy reagálnak, mint az ember. A leggyakoribb itatóvíz terjesztette járványok a paratifusz, a lépfene, a tbc és a bélparaziták. A coli szerotípusú törzsei (0,8, 0,9, 0,41, 0,101) állatpatogén szempontból igen veszélyesek. Az irodalmi adatok szerint az itatóvizekben elszaporodott algák következtében az állatoknál bénulásos, hasmenéses megbetegedések léptek fel. Súlyosabb megbetegedések esetén az állatok elhullottak az algák toxlnjai által okozott mérgezés miatt. Az itatóvizek, tisztántartó vizek szennyeződése révén keletkezett állatmegbetegedések, a bélhurutok, bendőrothadás, általános szepszis, tőgy-gyulladás keletkezését a hiányos csatornázásra, illetve az itatóvíz beszerzés védőterületének hiányára vezetik vissza. A mezőgazdasági üzemek, majorok csatornázása és szennyvíz tisztítása terén nálunk még alig történt valami. Fokozza a veszélyt, hogy a nagyüzemi állattartás esetén az állat járvány ok okozta ártalom és kártétel a koncentrálás következtében lényegesen nagyobb és veszélyesebb, mint az egyedi állattartásnál volt. A mezőgazdasági üzemek vízellátásánál az ivóvíz minőségű víz biztosítása az állatok egész-7. ábra. Tatabányai tejüzem, automata üvegmosója és palackozója 15
