Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

6. ábra zolja, hogy a két vonalnak, y-nak és x-nek kölcsönös viszonya majdnem ideális. A korrelációs együttható (r = 0,959) ezt világosan bizonyítja. Amint az előzőkből következik, a bővített újraterme­lés többletköltségeit ugyanolyan arányokban lehet meg­határozni, mint az egész népgazdaságban. A nemzeti jövedelem trend-jének vonala viszont ebben az esetben eszközül szolgálhat a globális vízfogyasztás előrejelzé­sében. A nemzeti jövedelem nagyon szintetikus mutató, ezért kétségeket ébreszthet, hogy vájjon ez a módszer helyes-e a mi népgazdaságunkban, különösen akkor, ha a népgazdaság egyes területein különbözők a fejlő­dési arányok. A következő grafikonok (3. és 4. ábra) azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban a vízfogyasztás függ a mező­­gazdasági termelés dinamikájától, ez pedig függ a meg­felelő vízszolgáltatástól. A grafikonokon megjelölt há­borús évek nem térnek el az általános tendencia vona­lától. Másként mutatkozik a kérdés az iparban, ahol a há­ború évei jellegzetes módon gyakoroltak hatást a ter­melés dinamikájának és a vízfogyasztásnak vonalára (5. és 6. ábra). Az ipar dinamikáját és a vízfogyasztást az iparban az elektromos energia-termelés nélkül mu­tattuk ki, mert ezt külön grafikonokon ábrázoltuk (7. és 8. ábra) és külön vizsgáltuk. Ennek az iparágnak vízfogyasztása olyan nagy, hogy a bekövetkező válto­zások hatással lehetnének az egész ipar időszaki gör­béinek jellegére. A termelés dinamikájának és az ipar vízfogyasztásá­nak regressziós vonalai (x, ill. у) majdnem fedik egy­mást, ebben az esetben a jelenségek erős korrelációja következik be, amit egyébként az r = 0,99 korrelációs együttható is bizonyít. Rendkívül érdekes jelenséget lehet megfigyelni a hő­energetikában, ahol az időgörbék hasonló jelleget mu­tatnak, a lineáris regresszió és korrelációs együttható erős korrelációt — a vízfogyasztás azonban ebben a termelési ágban az ipar általános fogyasztása szintjén marad az elektromos energia-termelés nagy növeke­dése ellenére is. A vízfogyasztás és a gazdasági fejlődés Az 1. és 2. ábrákon megadott grafikonokra vissza­térve, az egész népgazdaságban a vízfogyasztás előre­jelzését a nemzeti jövedelem tervezett alakulására le­het alapítani. Ha 1970-ben a nemzeti jövedelem Len­gyelországban kétszerese lesz az 1960. évi nemzeti jö­vedelemnek, akkor 1970-ben a vízfogyasztásnak is az 1960. évi fogyasztás kétszeres nagyságát kell elérni, vagyis mintegy 11 milliárd m3-t. Az előző tíz évben a nemzeti jövedelem 108 %-kal növekedett. Ha a kö­vetkező tíz évben a gazdasági fejlődés ugyanezen a 5. ábra 80 4®' ^ 60 ■ 50 40- § 30 I 20 I* 0 ff-У У у в 4 У ^6 2-1 Regressziós egyen! y = -3+0,28x x = /4+3,53 у • Korrelációs egyiittho r = 0,99----1----1----1----­et-0 20 Ml 50 80 100 120 140 ISO ISO 200 220 240 260 A termelés dinamikája %-ban 7, ábra Evek 8. ábra Energiatermelés, milliárd kwá/év 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom