Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

szinten marad, akkor a vízfogyasztásnak az 1980-ban kb. 22 milliárd mS-re kell emelkednie. Ezt az elképzelést azonban korrigálni kell, mert a lengyel népgazdaságban a vízfogyasztás megelőzi a nemzeti jövedelem növekedését, ami a 3. táblázatból látható. 3. táblázat A népgazdaság vízfogyasztása milliárd m?-ben és a nemzeti jövedelem 1961. évi árakban9, 10 Megnevezése A vízfogyasztás milliárd m3-ben, ill. a nemzeti jövedelem milliárd zl-ban, 1961 évi árakban 1960 1961 1962 1963 1 2 3 4 5 Ipar, a hő­energetika nélk. 1 934,5 2 001,2 2 164,4 2 215,6 Hőenergetika 1 999,8 2 510,0 2 790,1 2 763,1 Mezőgazdaság 737,0 841,5 898,0 1 233,9 Kommunális gazdálkodás 911,9 961,2 1 000,7 1 032,2 összesen: 5 583,2 6 313,9 6 853,2 7 244.8 1960 = 100 % 100 % 113% 123% 130% A nemzeti jöve­delem 1961. évi árakban 379,7 410,7 419,3 446,6 1960 = 100 % O" o о •“H 108 % no% 117 % A vízfogyasztás és nemzeti jövedelem négyéves di­namikáját alapul véve, a vízfogyasztás 1970-ben 15 %­­kai, azaz kb. 1,6 milliárd mS-rel megelőzi a nemzeti jövedelmet. Ez a megelőzés 1980-ban természetesen megfelelően még nagyobb lesz és emiatt meg kell emelni az előbb megadott tervezett bruttó fogyasztást, ami 3,3 milliárd m3-t tesz ki. összegezve: 1970-ben a fogyasztás eléri a kb. 12,6 milliárd m-'i-t, 1980-ban pedig a kb. 25,3 milliárd m3-t. Ennek alapján az alábbi kö­vetkeztetéseket lehet levonni: 9 A C. U. G. W. (Központi Vízgazdálkodási Hivatal) Koordinációs és Tervezési Főosztályának adatai. 1® Kis Statisztikai Évkönyv 1964. G. U. S. 1964. először: a népgazdaság ilyen tempójú fejlődése esetén a globális bruttó vízfogyasztás 1970-ben egyenlő lesz azzal a rendelkezésre álló vízkészlettel, ame­lyet a Vízgazdálkodási Intézet által kidolgozott távlati tervben az 1,0 együtthatójú meghagyandó vízhozam figyelembevételével kiszámítottak. Az 1980. évi globális bruttó vízfogyasztás pedig egyenlő lesz azzal a rendelkezésre álló vízkészlettel, ame­lyet ugyanebben a tervben a 0,5 együtthatójú meg­hagyandó vízhozam megtartásának figyelembevéte­lével számítottak ki; másodszor: fennáll az égető szükség legalább annak a 15 % vízmennyiségnek a megtakarítására, amely megelőzi a nemzeti jövedelem dinamikáját. (Egy, a vízzel való takarékos gazdálkodásra serkentő esz­köz lenne a javasolt vízdíjak bevezetése.) A vízfogyasztásnak a nemzeti jövedelem dinamiká­jával való szoros összefüggése arra mutat, hogy a bő­vített újratermelés többletköltségei kiszámításának leg­alkalmasabb módja lesz a vízgazdálkodásban a víz­­gazdálkodás arányos fejlesztési módszere az egész nép­gazdaság fejlődési arányaihoz viszonyítva. Más szóval: a beruházási kiadások trend-je a vízgazdálkodásban fe­leljen meg a népgazdaság egésze analóg trend-jének — ugyanolyan beruházási fok alkalmazásával. Ez a mód­szer annál is inkább helyesnek látszik, mert az alap­vető vízgazdálkodási beruházási igények, amelyek ma­gukban foglalják a bővített újratermelés többletköltsé­geit a vízfelhasználásért és a szennyvíz bevezetésért fi­zetendő javasolt díjszabás révén, nem haladják meg az egész népgazdaságban bekövetkező beruházási mérté­ket. Befejezésül hozzá kell még fűznöm, hogy e cikknek nem volt célja a vízgazdálkodásban a bővített újra­termelés számítási módszerének teljes matematikai megvilágítása, csupán azokra az irányokra mutat rá, amelyeket figyelembe kell venni az ilyen jellegű szá­mításoknál. A teljes módszer a cikkek sorozatát igé­nyelné. mgr Zygmunt Szelagowski; a lengyel Központi Vízgazdálkodási Hivatal Közgazdasági és Pénzügyi Főosztályának igazgatóhelyettese VÍZVÉDELMI TANFOLYAM PEDAGÓGUSOK RÉSZÉKE Svájcban 1964 végéig 70 pedagó­gus kapott különleges kiképzést a természetes vizek védelmére irá­nyuló különféle tantárgyak didak­tikai elemeiből. E tanfolyamok rend­szeresítését a Kastanienbaum-i Szö­vetségi Műszaki Főiskola hidroló­giai laboratóriuma kezdeményezte. Kastanienbaum hidrológiai labo­ratóriumában a gimnáziumok és egyéb középiskolák biológiai taná­rai részére már 1961, 1962 és 1963. nyári szünidejében tartottak 10 na­pos tanfolyamokat. Ezután 1963—64- ben az általános iskolák tanítói is részt vettek a részükre megrende­zett egy hetes tanfolyamon, amely­nek során elemi ismereteket kap­tak a természetes vizek tisztaságá­nak megőrzésével kapcsolatos idő­szerű teendőkből. A tanfolyamokat azzal a rendeltetéssel hívták életre, hogy a tanítók a részükre adott ismeretanyag alapján később a kan­tonok vízvédelmi kérdéseiben önál­lóan is hasznosan közreműköd­jenek. A megrendezett öt tanfolyamon ez ideig 31 gimnáziumi és egyéb kö­zépiskolai pedagógus, továbbá 39 népiskolai tanító vett részt, akik az­óta már 18 kantonban működnek. A tanfolyamot végzett pedagógusoktól azt várják, hogy a természetes vi­zek tisztasága megóvásának ügyét nemcsak tanítványaik, de kollégáik között is eredményesen propagálják. A pedagógusok kiképzésének már eddig is kedvező hatása észlelhető. A tanfolyamokat végzett pedagógu­sok referátumokkal, különféle pub­likációkkal lépnek a nyilvánosság elé, tanfolyamokat, előadásokat tar­tanak, kirándulásokat vezetnek, sőt önálló akciókkal vesznek részt az erek, patakok, tavak és folyók vizé­nek megóvásában. Nagy csatornarendszer épül Nepálban India és Nepál kormánya között egyezmény jött létre, amelynek ér­telmében közösen megépítik a Csatra csatornát. A 40 millió rúpia költséggel építendő 35 mérföld hosszú csatorna vizével sok ezer hold területet öntöznek majd Nepálban. A tenger alatti alapozás tanulmányozásának új módszere A tenger alatti alapozás altalaj kutatása korábban igen nagy és költséges műszaki feladat volt. Nagy fordulatnak számít e téren a Spar­­ker-féle eljárás, amelynek lényege: hanggenerátorral a tengerfenékre időnként meghatározott számú, és erősségű hullámot „küldenek”, majd a visszaverődő hanghullámokat víz­alatti hangfogó készülékkel mérik. Az ilymódon megszerzett tapaszta­lati adatok alapján a rögzített és visszavert jelzések mutatják az egyes rétegek elhelyezkedését és a talaj mechanikai minőségét. Vibrációs verőkos Az Erie-tó partján létesülő kikötő szádfalazása során kisfrekvenciájú, vibrációs cölöpverő kost próbáltak ki. Az acélból készült szádfalat ilyen módszerrel 1600 láb hosszúságban verték le. A rakpart rekeszes-üreges szádfal és sziklafal kombinációjával épült. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom